A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

mint szervezett dolgozókat, valamint az SZDP pártvezetőség tagjait: Papdi Györgyöt, Olejnyik Józsefet, Valentiny Ágostont és Lájer Dezsőt.

25 Természetesen a nyomozókat is tanúként idézték meg. A vádlottak védelmét dr. Molnár René, Valentiny Ágoston, dr. Burger Béla, dr. Schwartz Jenő és dr. Eisner Manó ügyvédek látták el. A szegedi királyi ügyészség és a nyomozószervek minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy valamilyen módon kapcsolatot találjanak az 1931 szeptemberében Biatorbánynál elkövetett nemzetközi gyorsvonat elleni merénylet állítólagos és vélt kommunista végrehajtója és a szegediek között. Mindenesetre a vád előkészítésének a folyamata és maga a per a statárium légkörében folyt. A stratáriumot csak 1932 végén szüntette meg Gömbös-kormány. A másik, országos körülmény, amelyet figyelembe kell vennünk ez az a tény, hogy 1932. májusa — 1932. júliusa között az illegális kommunista párt vezetői elleni nyomozás nemcsak az egész országra kiterjedő szervezkedés tényleges eredményeit rögzíthette, hanem súlyos méretű lebukást is, amely a pártot érte. 2. Az „Eszme Sport Club" vezetősége Kéthly Annával és Lájer Dezsővel. Balról jobbra: Papdi György (pártvezetőség tagja), Dani János, Mison János, Kiss István, Waltner Mihály, Kazi Mátyás, Fehér András, Török Gábor. Ülősorban: Virágh Erzsébet, Svarc Piroska, Kéthly Anna (az SzDP országos vezetőségének tagja), Lájer Dezső titkár és Adok Viktória. 1932 júliusában elfogták a Központi Bizottság tagjait: Sallai Imrét, Fürst Sándort, Karikás Frigyest és a KIMSZ titkárát, Kilián Györgyöt. E tényeket és körülményeket mérlegelve, a szegedi nyomozás során az ő szemszögükből ítélve érthető, hogy nem 25 Csml. Szegedi kir. főügyész iratok. IV. 343/1932. a vádirat 1. p. 270