A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez
voltak válogatósak a nyomozós eszközeiben. Inkább a vallatás, testi kínzás volt jellemző a nyomozás vallatási eszközeire. A szegedi rendőrkerület főkapitánya, Szalay és helyettese Buócz, egymás után frissiben igyekeztek tájékoztatni a belügyminisztert szorgos és minden körülményre kiterjedő nyomozás rendkívüli eredményességéről. Mielőtt a bírósági perre térnénk, néhány ilyen jelentésről szólunk. így például egyike ezeknek az SZDP falusi és tanyai szervezkedéséről szóló tárgyban „szigorúan bizalmasan" jelentésben arról tájékoztatja a belügyminiszter „Nagyméltóságát" miszerint „a szociáldemokrata párt a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet felhasználva elhatározta, hogy a Szeged tanyai kisgazda osztályát a pártba be fogja szervezni. A speciális szegedi viszonyoknál fogva (kiemelés S. I.] a szervezés könnyen megy, az ellenőrzés nehézségekbe ütközik a tanyák szétszétszórtsága, stb. folytán. Hogy agitációjuk nagyobb mértékű és eredményesebb legyen, újabb választások kiírására számítva Szegeden megalakították „rendezőgárdájukat", akiknek tagjai kipróbált szocialisták, s ennek a gárdának a vezetője Szepesi Imre fogorvos." 26 A kommunisták és velük érzelmileg és felfogásban azonosuló baloldali munkások, szervezett dolgozók meg nem alkuvó harcosai ellen indított hajsza másnapján, április 5-én siet jelenteni Buócz rencőrfőkapitány helyettes a belügyminiszternek telefonon: Kétségtelen adataink vannak arra, — szól a jelentés — hogy a szoc. dem. párt kebelében országos ifjúsági bizottságot alakítottak, amelynek vezetője dr. Szepesi Imre orvos, a pártvezetőségnek is tagja. Ennek az irányzata szélsőséges baloldali volt [kiemelés a szerzőtől]. 27 1932. ápr. 5-én megint csak nyomatékosan felhívja a figyelmet arra ,hogy Szepesi Imre doktor személyében milyen veszedelmes politikai „bűnözőt" kerítettek kézre, amikor a dr. Szepesi Imre irányította Természetbarátok Turista Egyesülete szegedi csoportjának vezetésében beoltott szerepéről jelent telefonon a belügyminiszternek. Elmarasztalja a pártvezetőséget, amely „megtűrte, hogy ez az illegális pártalakulat működjék", és megemlíti, hogy a „Szepesiéknél tartott házkutatás során több kommunista verset kéziratban foglaltunk le, ami szintén bizonyítéka annak, hogy ez is szélsőséges irányban működött". 28 A kapitányhelyettes utasítást kér a miniszterről arra vonatkozóan, hogy a Munkásotthont a rendőrség hatóságilag lezárhassa. Ez is megtörtént. Itt csupán arra utalunk, hogy a Természetbarátok Turista Egyesülete s annak szegedi csoportja a rendőrségnél „bejelentett alakulat" volt, annak működéséhez hatóságilag hozzájárultak. A tagok fényképes igazolvánnyal rendelkeztek. Bizonyíték erre Pászty Ferenc megmaradt igazolványa is. Ebben semmi eltérés a hivatalos és hatósági szervek engedélyétől nem történt. Amit a rendőrkapitány helyettese szükségének minősített, azt abban lehet megfogalmazni, hogy a nem politikamentes, osztályharcos munkásság és haladó értelmiség legjobbjai nem elégedtek meg azzal az esznei-politikai műveltséggel, amit a rezsimtől kaptak, és jobboldali szociáldemokrácia elméleti tanaival, hanem többre, tökéletesebbre törekedve igyekeztek magukba szívni a kor leghaladóbb elméleti tanításait és a Szovjetuniót hitelesebb forrásból próbálták megismerni és megérteni. Ilyen értelemben és ebben a felfogásban az ellenforradalmi rezsim keresztény-valláserkölcsi, neonacionalista, a Szovjatuniót gyűlölő politikai ideológijához viszonyítva, szélsőséges irányú volt a Természetbarátok Turista Egyesületének működése, a Munkásotthonban készített és olvasható Házi Újság, valamint az OIB szegedi csoportjának tevékenysége. Annyi bizonyos, hogy nem Lájer Dezső 26 PIA. Rendőrségi jelentések. 651. f. 2. 1932. a 2868-ból a 4. p., a 135. sz. jelentés. 27 PIA. Rendőrségi jelentések 1925—1944. 651. f. 2. 1932. a 4539. lp. 28 Uo. 271