Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

mondta, hogy ennek, ennek a lába, vagy más tagja úgy foljon.

37 Szőlőlevelet tesznek nyáridőben a kovászos uborkába, hogy a leve, amelyet tikkadtság ellen inni szoktak, jobbízű legyen. Tanyaiak sebet is szoktak vele borogatni. A levéltövekből ágazik a szőllőbajusz, röviden bajusz. Ezzel kapaszkodik meg a lugasszőlő. Kaccs, szőllőkaccs néven emlegetik a jóerőben lévő szőlővesszőből eredő oldalhajtásokat. Nem teremnek. Elszívják a tőke erejét, betegséget is terjeszthetnek. Ezért kötözéskor el kell őket távolítani. Az oldalhajtásnak másként, megkülönböztetésül ódalkaccs neve is hallható. Az anyavesszőket a legfelső átkötés fölött mintegy 10 cm magasságban, az első kötözés alkalmával levágják. A levágott sóskának, rekönyének szöllőtetéj a neve. A kaccs eltávolítását kaccsalás, a tető levágását pedig tetéjszödés néven is emlegetik. A friss, esetleg szárított szőlőtető kedvelt takarmány. A szőllővirág a szőllőszöm anyja. Egy találós kérdés : mikor kerül össze a lenvirág, a szőllővirág, mög a búzavirág? A terített asztalon. A termésnek böndő, fej, girízd, újabban fürt a neve, amely lehet nagy, apró, tömött, ritka, töpött, piníszös, rohadt, aszalódott. A szőlőszemek a csumán, szöllőcsumán helyezkednek el. A szemen belül van a szöllőmag, amelyet a lej fog közre. A legkülső rész a bűr. A szőlőszem először borsókádzik, azaz rügyei kipattannak. Fejlődésének későbbi szakaszán sörétszöm névvel illetik. A kifejlődött, de még savanyú szőlőnek egrös a neve. A szőlő, amelyből bort préselnek: bor szöllő. Az meg, amit megesznek: mögövőszöllő, újabb félnépi szóval csömögeszöllő. A szőlőnek a szegedi tájon is több fajtáját termesztik. Már a filokszéraveszedelem előtti időkben ismeretes a fehér bajor szöllő, a hajdan korainak számító boldogasszony szöllő, amely Nagyboldogasszony napjára (aug. 15) ért meg. A cigány szöllő fekete. A bornak való dinka három változata: bogdándinka, kövidinka, másként küvidinka, továbbá a rúzsadinka. A kövidinkát állítólag a szőlőhöz kitűnően értő Felmayer János szegedi tímármester Versééről közvetlenül honosította meg a szegedi homokon. Mi azonban azt hisszük, hogy ennél itt régibb. A korai góhér, fehérgóhér kipusztulóban lévő finom csemegeszőlő. Állítólag azonos lenne a bajorszőlővel.

38 Kiveszőben van a fekete Hamburg is. A kadarka, tanyaiak ajkán kádárka, kadar, kádár balkáni eredetű piros borszőlő. Úgy tetszik, hogy már a XVIII. században meghonosodott a szegedi szőlőhegyekben. A bakar régi fajta. A termés színe szerint van fehérbakar, pirosbakar. Más neve erdei (erdélyi) bakar. Finom régi csemegeszőlő a juhcsöcsű, illetőleg kecskecsöcsü szöllő. A juhfark Újkígyóson ismeretes. Ősi, de már tünedező borszőlő a magyar ka, színváltozatai szerint pirosmagyarka, sárgamagyárka, ződmagyarka. Másik ismert, de kevéssé használatos neve szlankamenkamagyarka, röviden szlankamenka, amelynek eredetéről már szólottunk. A szó rövidebb alakja szlanka, éspedig sárgaszlanka, pirosszlanka. Régi, ma már elfeledett fajta a Nátly Józseftől megörökített pankota, amelyet a szegedi elődök talán még a ménesi borvidékről, az ősi Makrahegyről telepítettek. О si a kerek, nagyszemű tökszőlő is, amelyet inkább enni szoktak. Állítólag kaukázusi eredetű.

39 Alsótanyaiak emlékeznek a fehér borszőlő egyik kipusztult fajtájára, amelynek vajszli volt a neve. Nyilván szegedi német polgárok telepítették először. Szintén fehér a petrezselyömszőllő, amelynek levele a petrezselyemére emlékeztet. A filoxéraveszedelem után a szegedi homokon is kibontakozó modern szőlőkultúrát új fajták jellemzik. Szó volt a rizling, fajtaváltozatában : vadrizling, fekete37 Reizner IV, 387, 388. 38 Csepregi P.~Zilahi J., Szőlőfajtáink. Budapest 1960, 149. 39 Uo. 333. 37 A Móra F. Múzeum Évk. 75. II. 577