Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

SZEGED A „SZOBROK VÁROSA" A két világháború közötti időben uralkodó hazai neoeklektikus építészet, valamint az akadémikus, neo-klasszicista szobrászat rányomta bélyegét a vidéki városok arculatára, Szeged akkoriban létrejött építményeire és emlékmű-szobrászatára is. Jellemzó'ként említjük a Fogadalmi templomot,

1 melyet az árvíztől való megmenekülés és az újjáépítés szimbólumaként emeltek. Alapkőletétele 1913-ban történt meg, építése azonban a világháború miatt megakadt, így a később tovább folytatott munkákat csak 1930-ban fejezték be. Schulek Frigyes Dóm-tervét anyagi szempontból átdolgozva Foerk Ernő (1868—1934) neo-román stílusban valósította meg. A Fogadalmi templom az azt környező egyetemi épületekkel a korszak legnagyobb szegedi vállalkozásának tekinthető. A vörös téglából és fehér kőből létrehozott Dóm két hatalmas —- 93 m magas — tornyával a Tiszaparti városból jellegzetesen magaslik ki. A Szegedi Szabadtéri Játékok által külföldön is Szeged szimbólumává, jól ismert emblémájává lett. A templom külső és belső díszítése kevéssé harmonikus, plasztikai és falképdekorációján sok művész dolgozott, olykor gyenge színvonalon is. A homlokzaton Márton Ferenc mozaikjai (apostolok) és Tóth István fehérmárvány szobrai (Szent István, László, Magyarok Nagyasszonya) foglalnak helyet. A tarka és zsúfolt belső ábrázolási összképből Márton Ferenc magyaros stílusú szentély-jeleneteit (mozaik) és Muhits Sándor bibliai alakjait tarthatjuk figyelemre méltónak. Ezek Ohmann Béla oltárszobraival (Glattfelder jubileumi oltár, Klebesberg szarkofág) együtt kiemelkedőek az itteni átlagmunkák közül. A Dóm szobrainak egyik legszebbike Erdey Dezső modern formálású Szent Antal-kútja (1944),

2 a baloldali torony alsó részén van elhelyezve. Erdey tol a közelmúltban plasztikai alkotások („A művész felesége" és a „Vízhordó fiú" kisbronz vázlata), valamint a SzentAntal-kút tervrajzai kerültek a Móra Ferenc Múzeumba. Iparművészeti vonatkozásban sikerült munkáknak számítanak a Róth Miksa által tervezett Szentély-üvegablakok. Megemlítjük, hogy a Dóm orgonája, mely Geyer József és Antos Kálmán tervei szerint készült (1930), Európa egyik legnagyobb orgonájának tekinthető. A Fogadalmi templom ötvösmunkái több mester nevéhez kötődnek. Tarján Oszkáréhoz a tabernákulum-ajtó, a gyertyatartókarok és Szent Gellért ereklyetartója. A szegediek közül Heksch Nándor István és Szöriné Boga Lujza készítették a Dóm főkapujának két szárnyát díszítő, biblikus jeleneteket ábrázoló rézdomborításokat. Szabó Géza pedig Glattfelder Gyula megyéspüspök pásztorbotját csinálta. Heksch Nándor István (1886—), a budapesti Iparművészeti Iskola elvégzése után egy fővárosi gyárban dolgozott, majd Szegeden telepedett le. Főleg domborított mun1 Bálint S.: i. m. 132—134.; Varga József: Adatok a Fogadalmi templom építéstörténetéhez. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972-73/1. 7-18. A Fogadalmi templom történetével legrészletesebben Kolláti István szegedi tanár foglalkozott (kézirat). 2 Megkezdték a Szent Antal-kút építését. Délm. 1944. febr. 9. 151