Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

kákát alkotott. Monstranciák, vázák, ékszerek, valamint portréplakettek kerültek ki keze alól. Szalay József helyi főkapitányról készített bronzplakettje a szegedi múzeumba jutott. Heksch tevékenysége éppúgy részletes feldolgozásra vár, mint Szöriné Boga Lujza (1895—1966) életműve. Ő készítette — többek között —, a Dóm kandelábeFoerk Ernő: Sz. Boga Lujza—Heksch Nándor: Fogadalmi templom. 1930. Szeged. A Dóm kapuja. 1930. lemezdomb. Szeged reit és a szegedi egyetem rektori díszláncait. Több ötvös-, ékszer és éremművészeti tárgya lelhető fel szegedi magántulajdonban. A Móra Ferenc Múzeum rézdomborításokat („Dante", „Indián istenség" stb.) őriz tőle. Boga Aranka jelmeztervező hagyta 1970-ben a szegedi múzeumra Szőri Józseftől való több festményét. A harmadik helyi ötvösmester, Szabó Géza (1895—1968) a szegedi felsőipariskola elvégzése után 1914-ben katona lett. A két világháború között tanulta ki az ötvösséget, s Budapesten mestervizsgát tett. Tőle való — egyebek mellett — az itteni egyetem jogara és több áldoztató kehely. Számos sportplakettet és érmet is létre hozott. A húszas-harmincas évek között működő haladó szellemű magyar építészek sorába tartozó Rerrich Béla (1881—1932), a Fogadalmi templom körül klinker-téglából archaizáló és modern hatást ötvöző épületegyüttest alkotott. Az egyetemi intézeteket és a püspöki rezidenciát magábafoglaló árkádos épületcsoporttal — 1928-30 között — az olaszos Dóm-teret alakította ki. A Szegedi Dóm-tér történetével foglalkozó Varga József szerint: „...az építész legnagyobb művészi eredményeként azt kell tartanunk, hogy úgy tudott teret képezni a templomnak, hogy az egyforma elemek sokszor való megismétlésének ritmusával némileg ki is egyen152