A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)

főbírájáról Kaszap utcának nevezik el, Zrínyi nevét a korábbi Tarjáni Nagy utcának adják, amelyik ezt a nevet viseli ma is. Ugyanilyen cserét bonyolítottak le akkor is, amikor a korábbi Csillag utcát Nagy Sándor utcának, a Keskeny utcát vi zont Csillag utcának nevezték el. A változások negatív oldalát, tehát a változtatott utcaneveket szemügyre véve, nyomban kitűnik, hogy bizonyos esztétikai és ízlésbeli motívumok játszottak közre több utcánál. Nyilván szegyeitek a Hernyó, Varjú, Tehén, Liba, Veréb, Béka, Kos neveket. Néha azonban, a változtatás már nehezebben érthető. így például a Szivar utcának Dohány utcára való váltása. Talán demokratikusabbnak, népiesebbnek tartották a szivarnál a dohányt? Az új névadás az egyszerűsítés érdekében pár esetben hangzás

be //leg közel álló névre történt. Pl. Meggy utcából Medgyessy, Egres utcából Egressy, Alma utcából Almásy utca lett. A névadást tartalmi oldalról vizsgálva, nyomban világos, hogy az eredeti, 1857-es állapottal szemben jelentősen megszaporodott a személynevek száma. Ezen belül a magyar történelem, elsősorban pedig a szabadságharc vezetőinek, hadvezéreinek neve került szép számmal a házak falára. Ezek sorában találkozunk Almásy, Bathythyány, Bem, Damjanich, Kiss Ernő, Klapka, Klauzál, Kossuth, Lenkey, Nagy Sándor, Teleki nevével. Korábbi történelmünk függetlenségi harcosai közül pedig Bocskai, Báthory, Bercsényi, Bezerédy, Simonyi és Rákóczi emlékét örökítették meg e módon. Emellett azonban jutott utca teljesen indokoltan a magyar irodalom, költészet olyan nagyjainak is, mint Petőfi, Jókai, Bajza, Balassa, Berzsenyi, Fáy, Kazinczy, Kemény, Lévai, Ráday, Révai, Tompa, Vajda, Gyulai, Garay, Kisfaludy, Szigligeti. Függetlenségi eszmékkel még összefér, hogy a Széchenyi utca mellé, (mely korábban megvolt), ugyanebben a városrészben, tehát Újvároson a vasútállomáshoz közel kialakult s a Hajda-vendéglőről elnevezett teret Széchenyi térnek nevezték el. A kiegyezési gondolatnak adott kompromisszumot jelentette azonban, hogy a monarchia akkori miniszterelnökének, Andrássy Gyulának a Főutcát juttatták. A kisebb Habsburg-pártiak sorából nem tudni mi okból, de Zsedényi Ede konzervatív, aulikus érzelmű politikust is méltónak tartották utcanévre. — Ugyanígy a törvényhatósági jog elnyerése feletti öröm és nem kis aulikus szellem eredményezte, hogy a város három első főispánjáról, Dani Ferencről, Rónai Lajosról, és Kállay Albertről is neveztek el utcákat. A helyi hagyományok megbecsülését jelentette, hogy a város prédikátor-írója, Szőnyi Benjámin (1717—1794) nevét is hirdeti ettől az időtől utca, mégpedig a Református Ótemplom mellett, ahol lelkészkedetf A város korábbi vezetőinek megbecsülése tükröződött az egykori főbírókról, Kaszap Péterről (1738—1847), és Hódi Pálról (1775—1830), továbbá Török Bálint egykori képviselőről, és Fehérváry József alispán- és törvénybíróról megvalósított utcaelnevezésekben. Ugyanide sorolható a Könyves utca neve is, mely Könyves István — egykori 48-as gondolkodású, a város művelődéséért sokat tett iskolaigazgató — nevét nyerte el. Az egykori földesúrral való megbékélést mutatja, hogy a Lakhati nagy utcát Károlyi utcára változtatták meg. (Bizonyára úgy gondolták, ha már a helyi földesúrnak adtak utcát, akkor a legnagyobb magyar földesúrnak, Eszterházynak is illik.) A felekezetek közötti békét szolgálta, hogy egy református egyházi íróról, Medgyessy Pálról és egy katholikus egyházi íróról, Benőfy Somáról (ma már mindkettő a feledés homályába merült) egyszerre neveztek el utcát. Valószínű ugyané meggondolásból a Szőnyi utca ellensúlyozásaként lett Érsek utca is. 7 A Móra F. Múzeum Évk. I. 97