A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)

A város valamelyik vezetőjének Erdély története iránti érdeklődését mutatja az egykori erdélyi főnemes Béldy Pálról elnevezett utca, és az erdélyi történetíróról, Csereiről — akit haladónak nehezen nevezhetnénk — elnevezett utca is. A törökök elleni harcban szerzett érdemeket értékelte a városvezetés, amikor Conti Lajos Armand francia herceget is megtisztelte egy utcácskával. Az utca funkciójából, elhelyezkedéséből, fekvéséből is fakadt ekkori néhány elnevezés. így a városháza melletti kis teret, ahol halat árusítottak a halászok, Hal-térnek nevezik, a kiépült, Szeged felé vezető utat Szegedi utcának, az egykori Hódtóhoz közel eső, egyoldalas utcát a város déli részén Tóalj utcának, a mélyfekvésű kis utcát a Szabadság térhez közel Völgy utcának nevezik el. Fáncsy mellett a magyar színészet másik két kiemelkedő alakja, Egressy é

s Lendvay is utcához jut ekkor, de megfeledkeztek az ugyanilyen jelentős és vásárhelyi születésű Szerdahelyi Józsefről, aki szintén a Nemzeti Színház tagja volt, és szintén nagy magyar színész. A feudális alkotmány iránti tiszteletet fejezi ki a Werbőczynek adott utca, és a Korona utca neve is. Ez utóbbit a nagyon kifejező Kurta név helyett adták. Ez a legjelentősebb utcanév-változás tehát 14 eddig névtelen utcának adott nevet, 82-t pedig megváltoztatott. Lapozgatva a Városi Tanács utcanév könyvecskéjét, nézve a régi térképet, és a még régibb 1857-es utca listát, föltűnik a tulajdonnevek, személynevek helyesírásának „változatossága", bizonytalansága. így 1857-ben Szétsényi, 1888-as térképen Széchenyi, 188l-esben Szécsényi, 1857-ben Költsey, 1888-ban Kölesei, 1891-ben Kölcsey, 1857-ben és 88-ban Fáncsi, 1891-ben Fáncsy. 1857-ben Visszhang, 1888-ban és 91-ben Viszhang, 1857-ben és 88-ban Makai országút, 1891-ben Makói országút névírási formációval találkozunk. Ugyanebben a hivatalos szellemben folydogált az utcák elnevezése a további években is. így 1899-ben a közgyűlés a Szabadság tér déli részét gróf Csáky Albin térnek nevezte el, az ebből nyíló, a Polgári Fiúiskola és az Óvónőképző Intézet közötti új utca pedig a Wlassich nevet kapja.

7 Az indokolás az, hogy az egyik legelső Óvónőképző Intézetet (pontosan az országban a harmadikat) Csáky Albin akkori Vallás és Közoktatásügyi miniszter Vásárhelyen építtette meg. Wlassich Gyulát pedig azért tisztelték meg, mert a Polgári iskolát az ő minisztersége idején építették. Ugyanígy az aktuális eseményekre reagált a törvényhatósági bizottság, amikor 1908ban az új munkástelep két utcáját Darányi utcának és Munkás utcának nevezte. A Munkás utca logikus, hiszen mezőgazdasági munkások részére épültek itt házak, lakásépítési akció keretében. A Darányi utca elnevezés is ezzel kapcsolatos, mert Darányi Ignác földművelésügyi minisztersége idején, általa kezdeményezetten valósult meg a mezőgazdasági munkások számára lakásépítési akció. A város vezetői a népben élő szabadságharcos hagyománnyal, mélységes Kossuthtisztelettel mit sem törődve, megadták a császárnak ami a császáré: 1910-ben Ferencz József 80. születésnapját ünnepelve, a város egyik legegyenesebb, leghosszabb utcáját, a Szentesi utcát Ferenc József sugárútnak nevezték el.

8 Nem álltak meg azonban a „császár és király"-nál, hanem 1915-ben a korábbi Szegedi utat Vilmos császár útra „keresztelik" át.

9 A polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács éppen ezekkel a helyi vezetés lojális politikájából keletkezett utcanevekkel foglalkozott 1918. nov. 7 18. 336/1899-625 Kgy. 8 563/1910. Kgy. 9 87/1915. Kgy. 98