A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe

a magyar művészet központja legyen, amely működési körébe vonná Szegedet, Makót, Szentest és Orosházát."

7 Hozzájárult ehhez, hogy Rudnaynak 1925-27 között, ha nem is azonos évben, de mindhárom városban volt művésztelepe. 1925 nyarán Makón kívül egyes növendékei, mint Kántor Andor és Pekári István, továbbá a közben helyben letelepült Füstös Zoltán, Hanna Mela Vásárhelyen dolgoztak. Egy korabeli fénykép, melyen az említettek láthatók Füstös Zoltán vásárhelyi festőAbb. 1—2. ábrák. Kiállítási katalógus művész birtokában van.

8 A következő évben, 1926-ban Rudnay szinte „köldökzsinórja" volt Makó-Szeged-Vásárhely művészeti életének, mivel ezekben az alföldi városokban egyidőben levő művésztelepein gyakran megfordult. Hazai és külföldi sikerei által tekintélyessé vált neve, valamint az általa irányított festőnövendékek itteni kollektívái, szellemileg szorosabbá fűzték és frissebbé tették Csongrád megye akkori művészeti életét. Ezzel kapcsolatban kell említést tennünk arról az 1925 nyarán történt találkozásról, amely Diósszilágyi Sámuel makói orvos lakásán volt. Hajnalig tartó beszélgetésre Rudnay Gyula, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Károlyi Lajos szegedi festő jöttek össze. A helyi kulturális szempontból jelentős festő, költő és író találkozót - Móra Ferenc születésnapjának tiszteletére -, Espersit János makói művészbarát ügyvéd szervezte meg.

9 Nyilván az ekkor kialakult baráti kapcsolatoknak sok közük van ahhoz, hogy a makói művésztelep növendékeinek 1927 szeptemberében rendezett tárlatát Juhász Gyula nyitotta meg, aki ebből az alkalomból „Rudnay és 7 Nagy képzőművészeti tömörülés Hmvhely. központtal. Dm 1926. jún. 8. 8 Dömötör János vásárhelyi múzeumigazgató szíves közlése szerint. 9 Festő, költő és író találkozása. MFrU 1925. júl. 22. 191