A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe

a modern magyar művészet" címmel előadást tartott.

10 Kelemen Ferenc, makói kortárs helytörténész feljegyzése szerint a költő elemezte „... Rudnay alföldi (főleg vásárhelyi) tájait, azok feszült, viharelőtti légkörét, sötét és gomolygó felhőit, düledező tanyáit és tempós, elnyűtt parasztjait. A Rudnay-képek, amint Juhász Gyula megállapította - kiemelkednek a szokásos festői alkotások közül, mert nemcsak reális művészi ábrázolások, hanem humánus és szociális tartalmat is sugároznak. Sajátos alkotások ezek a képek, melyek csak magyar földön és azzal együtt lélegző festőben foganhattak."

11 A makói művésztelep 1925 augusztusában megnyílt kiállításának nagy helyi, társadalmi visszhangja volt. A száz festményt és kétszáz rajzot felsorakoztató tárlat bemutatásán részt vett a város vezetősége is és Nikelszky polgármester Espersit Jánosnak, „a művésztelep kezdeményezőjének" érdemeit méltatta. A makói újság „országos művészi esemény"-nek nevezte a kiállítást, melyre Endre Béla Lyka Károlyt is meghívta.

12 Makó képzőművészeti sikereit a szegedi sajtó nem nézhette tétlenül. Egy október vége felé megjelenő vezércikkben bátran ostorozta a Tisza-parti város rossz kultúrpolitikáját, melyben felvetette, hogy „. . . kinek a hibája, kinek a mulasztása, kinek a bűne ez? Nem egyes személyeké, hanem egy rendszeré" - adta meg rá rögtön a választ is.

13 A fenti események után került sor 1926 tavaszán Rudnay Gyula szegedi művésztelepének megszervezésére. A helyi lapokból kitűnik, hogy kevésbé a városi hatóságokhoz, mint inkább egy-két lelkes ember nevéhez fűződik az itteni művésztelep létrehozásának elősegítése. Ahogy Makón Espersit János volt a „motorja" ennek az ügynek, úgy Szegeden Tardos Taussig Ármin grafikusművésznek, a haladó gondolkodású helyi értelmiségiek egyik vezető alakjának köszönhető, hogy Rudnay növendékei 1926 nyarán itt letelepedtek és dolgozhattak. Taussig szervező munkájában részt vettek mások is, elsősorban Vér György szegedi újságíró a sajtó vonalán. Az ő előkészítő tevékenységük nyomán 1926 májusában Rudnay felkereste Szeged város hatóságát és Aigner Károly főispánnal, valamint Somogyi Szilveszter polgármesterrel megbeszélte a helyi nyári művésztelep beindításának feltételeit. A tanácsi vezetők ígéretet tettek a főiskolai növendékek elszállásolására, de kijelentették azt is, hogy „. . . szükség van még a társadalom csatlakozására is", amely abban konkretizálódhatna, hogy a szegénysorsú fiatal művészjelölteket egyes szegedi családok ebéddel és vacsorával lássanak el. E „közfeladat" teljes megértésre talált, mert a helyi polgárság támogatása mindvégig példás volt.

14 Rudnay főiskolás növendékei 1926 júliusának első napjaiban érkeztek Szegedre. Szám szerint 22-en, a következők: Balázs Attila, Chôma József, Csóka István, Darvas László, Dobóczki Gizella, Feld Lajos, Ferenczy László, Fuhr10 Juhász Gyula előadása a makói képtárlaton. Marosvidék, 1927. szept. 2.; Ma van Juhász Gyula előadása. Marosvidék, 1927. szept. 3. A költő és a festő kapcsolatára utal Juhász Gyula: „Rudnay Gyulának" с 1925-ben írt verse is. = Juhász Gyula összes versei. Bp. 1959. 716. 1. 11 Kelemen Ferenc levele Szelesi Zoltánhoz. Makó, 1968. ápr. 10. A címzett tulajdonában. 12 A makói művésztelep kiállítása. MFrU 1925. aug. 28.; Országos művészi esemény a makói művésztelep kiállítása. Ma délben nyitották meg a művésznövendékek kiállítását. MFrU 1925. aug. 30. 13 Kultúrpolitika. Dm 1925. okt. 24. 14 Festőművész növendékek szeretnének Szegedre jönni. SzN 1926. ápr. 21.; Június 15-én megnyílik a szegedi nyári művésztelep. Rudnay tárgyalása a város hatóságával. Dm 1926. máj. 23. 192