Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Nagy Gyula: A gabona nyomtatása Orosházán

- 149 -Nagy Gyula:

A GABONA NYOMTATÁSA OROSHÁZÁN

A kisgazdaságokban Orosházán 1880-ig lóval nyomtatták a gabonát. 1880 előtt csak az uradalmak csépeltek géppel. Azonban 1880-tól 1890-ig a parasztok is hol járgányos cséplővel, hol huzatós géppel csépeltek. Ha nem került gép, akkor lóval nyomtattak. 1890 körül a gazdák nagy része már géppel csépelte gabonáját. Különösen az idősebbek azonban egy darabig még ragaszkodtak a nyomtatáshoz, mert:

a. / a lóval nyomtatott szalma puhább,

b. / jobban kivették a szemet a szalmából,

c. / nem fizettek százalékot és

d. / sajnálták a szalmát tüzelőnek.

A századforduló körül már igen kevés nyomtató ember volt Orosházán. Ezek is azért nyomtattak, mert:

a. / kevés volt a földjük,

b. / ott volt, ahová a gép nem igen ment,

c. / nem volt lovuk a gépek vontatására s

inkább elrugatták maguk.

Az 1890-es években a járgányok kezdtek elmaradozni. A századfordulóig a többség huzatós géppel csépelt. 1901-től viszont már magánjáró géppel csépeltek. A búza lóval nyomtatása néhány év alatt úgyszólván teljesen megszűnt. Az 1906-os nagy termést már géppel csépelték el.Néhány évig azonban egy-két helyen még nyomtatták a búzát. Különösen rossz terméskor, sokan visszatértek a nyomtatáshoz. Ilyenkor kevés volt a szálastakarmány, s a lóval nyomtatott buza3zalmát takarmányozásra is fel lehetett használni.

Az árpát Orosházán is valamivel tovább nyomtatták mint a búzát. Azt tartották, hogy a lóval rugatott árpa szalmája jobb, mint a géppel csépelt. Ráadásul az árpa nyomtatása könnyebb is. Egy ideig az árpát még azok is nyomtatták, akik a búzát már csépelték.Az árpa nyomtatása az első világháború végével teljesen megszűnt. Azóta nem nyomtatnak Orosházán gabonát. Az előfordult még sokáig, hogy szükségből egy-tgy yontató búzát, vagy árpát nyomtattak.

Pusztaföldváron Rajki Antal búzát, árpát 1897-ben nyomtatott utoljára. Békéssámsonon a gabonát 1910-ig nyomtatták. A faluban hamarabb hagyták el, mint a kültelken. A vásárhelyi pusztán - különösen annak szikes részein - a természeti viszonyok miatt a racionálisabb gabonatermesztési módok lassabban terjedtek el, mint a környéken. Ezért a pusztán a búzát az 1900-as évekig s az árpát, zabot az 1920-as évekig lóval nyomtatták el. Ez-