Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
51 A néphit szerint a csárdától több irányban alagutak futnak. így pl. a Monori és a Kam úti csárdáig, A Kam úti csárdához vezető földalatti folyosónak több kijárata is volt (az egyik a kocsori halómnál).(31) A hagyomány szerint a Kondorosi csárda Rózsa Sándor kedvenc tartózkodási helye volt. Hírét mutatja, hogy Arany János is dalba foglalta: Kondorosi csárda mellett Gulya, ménes ott delelget: Csárdabeli szép asszonynál Bort iszik az öreg-bojtár, (A betyár.) Az Orosháza közelében hajdan fennálló csárdák közül ma már csak a Monori csárda áll, de az sem régi valóságában. Építésének ideje ismeretlen, valószínű, hogy a 18. század végén emelhették. K-jelű téglái bizonyítéka szerint is a Károlyi- birtok urai építették. A szorosan vett csárdaépületben a következő helyiségek voltak: kocsmaterem, konyha. nagyszoba és kamra. A kocsmateremből a konyhán és a nagyszobán át haladva. a szoba falában lévő csapóajtón keresztül, a kamrába lehetett jutni A kamrában újabb csapóajtó felemelése után az üldözött betyár a pincébe ereszkedhetett le. A pincéből való - szinűleg alagút vezetett a mintegy 15-20 méternyire fekvő istálló alá. Az istállóban a betyár igyekezett lovához jutni és azon elmenekülni A csárdaépület előtt hatalmas gémeskút állott, nagykiterjedésű gulyaállással. Az épü - letek természetesen nádtetősek voltak Körülbelül ennyi a bizonyítható és valószínűleg teljesen helytálló valóság a Monori csárdáról . Sokkal több azonban a feltételezés, a nép hit. amelyek szintén figyelemreméltóak A nép fantáziáját a csárdával kapcsolatosan főként három tényező izgatja: az alagút. a kút és a padláson lévő nyomok amelyek a kéménynek a padláson kiépített szobaszerű kiöblösödéséről tanúskodnak. Az alagút befalazott bejárata a pincében jól látható ma is a lépcsőlejárat mellett Az alagút szája az istálló irányába indul, azonban mindeddig senki sem jutott el benne addig (a befalazás már kb. 20-25 éve megtörtént). A monori malom szerelésekor az ott dolgozó munkások is kibontották az alagutat, azonban oly szörnyű bűz és gáz volt benne, hogy a lángot eloltotta, ezért abbahagyták a kutatást (A bűz oka az lehetett, hogy a 30-as években épített WC gödre az alagútban van.) A hiéphit szerint a Monori csárdát alagút köti öszsze a kondorosival. Ennek azonban semmi alapja nincs. A kút mélyén rejlő érdekességekről is hallhat az érdeklődő. Régi fegyvereket, öngyilkosok és megölt emberek csontvázait, esetleg hirtelen odarejtett kincseket sejtenek benne. A kút - fedett állapotban - ma is megvan. Többször is tisztították már a betyárvilág óta, de semmiféle borzalmas «dokumentumot* nem rejtett A kémény szobeszerű kiöblösödésére mutató nyomok arra engednek következtet - ni, hogy a Kondorosi csárda kéményéhez hasonló, de csak tapaszból és nádból készültfalazatú rejtekhely lehetett itt Egyesek szerint a kéményből is le lehetett jutni a pincébe, erre azonban semmi sem mutat A padláson, az ivószoba ajtaja felőli oldalon, a tetőzet alján, a padlás földje ki van vájva, lehet, hogy a lejáró ott volt Érdekességként megemlíthető , hogy a nép szerint Kondoros felé utaztában Jókai Mór is megfordult a csárdában. A csár* da ajtófélfája mögött az átalakítás alkalmával, egy rejtekhelyre találtak, mely valószínű lég fegyverek értékek elrejtésére szolgált A Monori csárdát az idők folyamán többször átalakították Jelenleg pincéje teljesen jó állapotban van: a nádtető megmaradt ugyan, de a tetőszerkezetet alakították A régi kémény mellé újabbat is építettek (A réginek is csak a helye régi!) Az ablakokat modernizálták Jelenleg az épületben a városi közigazgatási kirendeltség és szülésznői lakás van elhelyezve. Az istállót kb. 30 éve bontották le. (32) Véleményünk szerint helyes lenne, ha a csárda bizonyosmérvű restaurálása megtörténnék mivel nagy környékén rincs másik csárda, mely aránylag ilyen kevés átalakítást szenvedett i
