Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel

16 Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele úti általános iskolának, majd - mint a szakoktatás meghonosítója - a szakmunkáskép­zés modem szemléletű helyi intézményének. Jóllehet, ekkorra már mind a történelem, mind az irodalom, mind a pedagógiatudomány tisztázta Eötvös korszakos jelentőségét, igazságszolgáltató hazafiúi buzgalmunk mégsem győzött. Még nem győzhetett. Isten malmai lassan őrölnek.”2 Petőfi (Petrovics) István (Szabadszállás, 1825. augusztus 18. - Csákó, 1880. má­jus 1.) gazdatiszt. A Petőfi nevet felnőtt korában kezdte használni. A nagy költő öccse 1858-tól haláláig az Orosházához tartozó Csákón és Kondoroson élt, a Geiszt-család jószágigazgatójaként. Szendreyjúlia kérésére Petőfi Sándor fiának, Zoltánnak (szü­letett 1848. december 15.) 1858. december 29-től gyámja. Ezért fordult meg a fiatal­ember gyakran Csákópusztán. Kapcsolatuk Zoltán életmódja miatt azonban egyre inkább elhidegült. Nagybátyja ennek ellenére többször is segítségére sietett az ifjú­nak. Petőfi Sándor alig huszonkét esztendős fia 1870. november 5-én megboldogult. István 1875-től 1880-ig a gazdatiszti állása mellett Kondoros község pénztárnoka. Monográfia-írója, Irányi István szerint nemcsak bátyja hagyatékának gondozója, de Jókai Mórral, Gyulai Pállal is baráti kapcsolatot mondhatott magáénak. Verselgetett, így lett a Petőfi Társaság rendes tagja. Költői műveit később Bajza József adatta ki. Részlet a Hívatlan dalnok verseiből: „Szivem rejtett kis kertében / Virít, egy szép - szép virág:/Reá lelkem, síró lelkem - /Húllatja gyöngy harmatát. / Szirma piros és olly gyöngéd, / Mint a tiszta érzelem;/ Kedves neve, hozzá illő; / Neve: égő szerelem”. Kiváló szakember volt. Kézzel írott gazdasági elismervényét őrzi a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény. Győry Vilmos író, költő, műfordító (Győr, 1838. január 7. - Budapest, 1885. április 14.). 1861-ben avatta lelkésszé Székács József. Egy esztendő múltán az orosházi gyülekezet lelkésze lett, Torkos Károly esperes mellett. 1863-ban es­küdött örök hűséget Székács Etelkának, a püspök leányának. 1876-ig a tele­pülésünkön szolgált. 1876. október 25-én a pesti Deák téri templomot vette át Székács Józseftől. Novelláját, „A kán kegyencét” Jókai Mór a Délibábban ekkép­pen ajánlotta az olvasók figyelmébe: „Fiatal szép tehetségű írót van szerencsém be­mutatni a közönségnek, kiből mint hisszük, egykor irodalmunknak kitűnő tagja leend.” Fordította a Robinsont, a Franklin Benjamin életpályáját megrajzoló „Egy igaz polgár életét”. Legjelesebb tolmácsolása Cervantes Don Quijotéja, mely még ma is a magyar kiadások alapja. (1942-ig csak az ő teljes fordítása jelent meg.) Nevéhez fűződik Calderon drámáinak, Shakespeare vígjátékainak magyarra ültetése, miként svéd, norvég mondáké is. A Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Evangélikus Énekeskönyv 125., 428., 438., 543. énekei őrzik költészetének finomságait. Orosháza környékén Győry Vilmos végzett először néprajzi gyűjtést. A Szarvas Gábor szerkesztette Magyar 2 Elek László: Három jubileum. Orosháza, 1991. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom