Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 17 Nyelvőrben három orosházi népköltést publikált. Feladatul jelölte meg a kuruzs- lás és a népi babonák elleni harcot. Halála után Mikszáth Kálmán a Pesti Hírlap 1885. április 26-i számában „Az énjó patrónusom” címmel dicsőíti. Településünkön 1932-ben teret neveztek el róla. Síremlékét az orosháziak adományából építették. Az alvégi evangélikus papiakon található magyar és spanyol nyelvű emléktáblája. Hegedűs István (Kolozsvár, 1848. szeptember 7. - Orosháza, 1925. december 31.). Európai hírű tudós: irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez görög-latin (közte Janus Pannonius) fordítások kötődnek. Filológusként jeles emberek gondolatait tanulmányozta, fordította. A nyugalmazott professzor élete utolsó esztendeit településünkön, a ma Teréz utcai Feldmann-villában töltötte, több népszerűsítő előadást tartott, azon túl csak a református egyház presbiteri gyűléseire járogatott el. Az Alvégi temetőben alussza örök álmát. 1937- ben utcát neveztek el róla. A helyi református gyülekezet ápolja emlékét, a református iskola diákjai gondozzák sírját. Veres József (Orosháza, 1851. január 2. - Orosháza, 1913. december 9.). 1879-től az orosházi evangélikus gyülekezet lelkésze, történetíró. Rákos betegsége ellenére még halála napján is ellátta szolgálatát. Többször választották az orosházi választókerület országgyűlési képviselőjévé. írásai, tanulmányai a helyi kiadványokon túl a Békés megyei történelmi egylet évkönyvében, a protestáns egyházi lapokban jelentek meg. Balassa Pál Orosháza rövid történetét 1844-ig leíró munkáját folytatva, az „Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján” címmel 1886-ban kiadott könyvében is arra törekedett, hogy ráébressze a helyieket értékeikre. A könyv Veres Lajos jóvoltából 1934-ben, a Városi Tanácsnak és az Evangélikus Egyháznak köszönhetően 1987-ben újabb kiadásokat ért meg. Veres József 1894. március 28-án orosházi lelkészként, országgyűlési képviselőként mondott halotti beszédet a turini templomban az általa mindenek előtt tisztelt Kossuth felett. Minderről az Orosházi Újság 1894. április 1-jén a következőket adta közre: „Veres József, Orosháza evangélikus lelkésze, a függetlenségi és 48-as párt tagja búcsúztatta el a nemzet nagy halottját. Remek egyházi szónoklat volt ez, mely szivekig rendített meg mindenkit... Siratjuk nemcsak őt, hanem még inkább magunkat; az ő lelke már a halhatatlanság fényes országába szállott, mi pedig nála nélkül még inkább érezzük: «hogy nincs itt nekünk maradandó várunk, hanem egy jövendőt keresünk.» ” 1924 óta utca őrzi Veres József nevét. A volt Polgári Iskola 1945 után rövid ideig Veres József Állami Általános Iskola nevén ismert. (Emléktáblája a felvégi evangélikus papiakon.) Veres Imre nyelvész, néprajzkutató (Orosháza, 1853. október 25. - Budapest, 1879. február 18.). Veres József öccse. Az orosházi nyomdász, Veres Lajos bátyja. Maga - tüdőrák miatti - igen rövid élete során a Békés vármegyei
