Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)
Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből
Üzleti tudósítások. (Békésmegyei Értesítő I. (1869.) dec. 5.) Gyula deczember 3-án. Piatzunk az idők mindig mostohább járása miatt folytonos pangásnak van kitéve. Körös folyóink a sok esőzések folytán ismét betöréssel fenyegetnek, addig-addig, hogy a mentésre szolgáló védgátak a folytonos áradás miatt minden erőnk megfeszítése dacára keresztül áznak, és végtére is kiöntenek. A buza ara általánosan 40 kr.-ral emelkedett köblönkint a kukoricza idei 4.—1.20 kr. köble. Káposzta bár meglehetős mennyiségben hozatott, a multihoz képest 3—4. frton kelt. Hízott sertés szintén sok hajtatott, s ára fontonként 18—24 kr.-ig fizettetett. 6. Szakái Lajos országos vásári és heti vásári tudósításai 1870—1871-ből Szakái sok apró részletet tartalmazó tudósításai igen sok olyan adatot tartalmaznak, melyek a gyulai vásárok, piacok életét sokoldalúan ismertetik. A teljes képnyerés okából két év minden vásári és piaci tudósítását közöljük. Vásári tudósítás. (Békés II. (1870.) jan. 23.) Gyula jan. 21. A gyulai úgynevezett Pálnapi országos vásár, a sertéseket illetőleg már e hó 18-án javában megindult s tart még most is. Sem csúnyább sem szebb disznóvásárt ez öltőbeli ember Gyulán még nem ért; csúnyábbat nem, mert feneketlenebb sárt még nem láttunk, szebbet sem, mert ennyi sertést még nem tudunk egy vásáron. Érdemes részletezni a dolgot. Bihar közelebb, és távolabb fekvő makkos hegyű vidékeiről s' az Arad-Lunkaságból, úgy síkjairól, Heves szomszédos széléről, s megyénkből számos nagy tenyésztő sertés-nyájai voltak e vásárban. A kereskedő és gazdaközönségnek a helyszínén tett constatálása szerint, a sertésforgalom 35.000 drbtól 38-^10.000 dbig ment. Gr. Almássy Kálmán, Tisza Kálmán és László. Lovassy Ferencz és Albert, Acél Péter, Santa Pál, Stern, Schwarzok, Sternhálok. Rosinger, Markovics Márton. Geyer, Kabdebo Grosz stb. stb. és sok mások, részint több, részint egyes nyájakkal látták el a piacot. Ha volt elég sertés nyáj, volt vevő is competens elég. — Itt volt Baumgarten Bécsből. — Grund Eigel, Windisch Pestről; Bauer Ferencz, Gaszner, két Pfeifer Győrből, Bauer Antal Sopronból, Ludvig Pozsonyból, Répásy többed magával Szegedről, mindmegannyi nagyzsebü kereskedő és hizlaló, — kikhez járult most szokatlanul 3 Páncsováról idejött nagyban vásárló, szerb hizlaló is. Ezeken kívül bécsi és pesti kisebb csapatokat vevő Würstlerek. váczi, győri, soproni, czeglédi. monori. szolnoki, körösi, kecskeméti, aradi s ki tudná mind elsorolni honnét való vidéki és helybeli hentesek, kupeczek kik kisebb falkákat és páronkint egyenkint a félhúsuakból sokat vásároltak. A vásár csaknem átaljában sok egy éves, jó makkos s néhány középszerűen teleltetett nyájból állott; idősebb és fiatalabb igen kevés volt. A nehéz hízottakat bár a városon és vidéken még jó számmal vannak egyeseknél, — a nagy sár miatt vásárra állítani lehetetlen volt. Legkitűnőbbnek ismertettek Tisza Kálmán, Sántha Pál, Lovassyak, Stern és Schwarz egy éves makkos nyájaik. Az egyéves makkosok legfelsőbb ára volt 59—62 fr-ig párja, százra két ráadással; ezután 50—59 frtig. és 38-tól fel 49 frtig; s a hitványak kis csapatokban 25—30 frtig találtak vevőre. A félhúsű 21 írttal kelt mázsánként párjára 70 font életsúly levonással; de ily alku kevés volt. — Nehezebb sertésékre zsírnak vnlókra nagyobb alkuk nem tétetlek; itt helyben 23—24 kron vettek mostanában helybeli kupecek font számra egyes darabonként. A kelendőség elég jó vo'.t. mert elkelt 22—25.000 darabig. Az árak olyanok, hogy jogos panaszt sem eladó, sem vevő fél átaljAban nem emelhet. Ma a marhavásár kezd gyűlni, erről és egyébről, ha mit lehet, jövő tudósításomban. Sz. L. Országosvásári tudósítás. (Békés II. (1870.) máj. 29.) Gyula május 30. A gvulai tavaszi országos vásár, melyet áldozócsütörtöki. Exaudi vásárnak szoktak nevezni, bár a kalendárium szerint ma venné kezdetét, — mával már bevégződött.
