Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

Altaljában véve, jó középszerűnek, de nem töbtnek, nem jobbnak mondható e vásár. — A serlés már az elővásár vasárnapján kezdett érkezni, s kedden és szerdán volt a vásár d&ndárja, csütörtökre csak a csurgója maradt. — Az összes sertésforgalom 18—20.000 darabra tehető egész bizonyossággal, tehát csak felényire, mint a pálnípi vásáron volt. Bihar. Arad, Békés, Csanád, Heves megyékből s a Bánságból hajtották a sertéseket; vevők Bécsből 3 olyan kereskedő, ki Bécs vidékén a szegényebb sorsúakat szokták hitelre, sovány sertéssel faluról falura járva darabonkint ellátni, továbbá Pest, Pozson, Győr. Sopron, Szeged, Vácz, Veszprém, Érsekújvár. Kecskemét, Kőrös, Czegléd. Szolnok, kisebb nagyobb kereskedői hizlalói. — a helybeli és szomszédvidéki hizlalók és gazdák voltak kisebb nagyobb mertékben. A néhány nap óta uralgó tikkasztó, hő napok és hideg éjjelek valamint a csekély árpa és kukorica készletek magas árai, egyformán erős hatással voltak a vásárlási kedv lehangolására, valamint arra is, hogy a sertés-tenyésztők túlságos követeléseket nem téve, igyekezzenek szabadulni a sertés feleslegtől. Ily viszonyok mellett, a nagyobb, jó fajú csapatok, mérsékelt árakon. — a kisebbek és nem hírhedt fajuak épen olcsó áron mentek, a míg mentek; — de a behajtott mennyiségnek fele alig bírt elkelni. Egy okányi jó fajú és már javított kisebb öreg herélt falka 90 írtjával. — ugyanilyen fajú, másfél éves, jól tartott, 300 drbból álló nyáj 60 írtjával; — egy másik kukoricázott jó, harmadfél mázsára becsült aradi, 340 drbból álló, javított, másféléves nyáj 68 írtjával kelt, mind páronkint. Egy biharmegyei 300 darí.bból álló jó fajú, egy kissé már kukoricázott nyáj 60 írtjával, — két más bihari vegyes, szintén másfél éves 240 drbból álló falka 48 írtjával, — egy másik, 82 darabból álló 16 írtjáva!. — ismét más falka 31 írtjával; egy soványos állapotú, de jó fajú öreg herélt nyáj 68 írtjával kelt páronkint. Egy kevés híjén 400 drbból álló hevesmegyei rosszul tartott s az útközben is éheztetett uradalmi, másfél éves nagyobb nyáj, két helybeli paraszt hizlaló által 34 írtjával vétetett meg páronkint, egyelőre gyepelés, majd tarlózásra, napi csekély adagú kukorica mellett. Egy hitvány, rossz fajú, olyas szerviaival atyafiságos bánáti másfél éves nyáj páronkint 25 frtra tartatott, de elfordult tőlük a vevő, — míg a jól tartott fajú karácsonyi malac párja, itt ott 16—18 írton könnyen eladható volt kicsiben. Altaljában a sovány és rossz fajú sertés, gúny-áron sem kellett, — sőt a legjobb íajú 2—3 éves, sovány kocákat is kicsiben, páronkint 40 írtjával is lehetett venni, kivált a vásár vége felé. A szarvasmarha vásár legjava már csütörtökön volt, péntekre a hitványa maradt, holott máskor a java vásár szombaton délelőtt volt. A gyakorlat már most előre tolt mindent, egy pár nappal, azért főleg idegen vevők gyakran vásár után érkeznek, mint jelen vásárra, iherceg Eszterházy soproni uradalmából száz darab prima ökröt vásárolni akaró tisztség, pénteken délután jővén ide, s egyetlen egy darabot sem vehetvén, innen a karczagi országos, és a várad! hetivásárra kelt mennie jobb szerencsét próbálni. Czimeres erdei ökör falka csupán három volt s mindeniknek párja 380 írtjával kelt, vevői vagyonosabb három mezőgazda volt. A jó ökör legkeresetebb volt. Páronkint is az első osztályú ökör vígan kelt 3.50—380 írtig. — A második osztály, közép ökör 250 írttól 290 írtig; a harmadik 160—200 frtig, s a negyedik osztályú azon alul. Kis borjas tehén elég volt, korán sem kelt mind el, a jó paraszt tehén darabja 100 írttól 120 frtig, a középszerűé 60—90 frtig, a 3-ik osztályú 40—50 frton. a legcsekélyebb 28 írttól 136 frtig. A rúgott borjú darabja 12 írttól kezdve fel egészen 45 frtig kelt, fajborju kivételképen 60 írtjával Is kelt egy kettő. A székrevaló mindenféle javított marha elég jó áron. 4 darab javított mustra ökröt melyet szakértők 23 mázsára becsültek 620 frton vett meg együtt egy kecskeméti kupec a pesti piacra, nyomban a vásár kezdetén. — Egy két éves faj üsző tenyésztésre 110 frton kelt el szintén a vásár elején. Vágnivaló közönséges paraszt meddó tehén ára 60—80 frt volt; — a harmadfű üszőké 50—55 ft. — A sovány meddő tehénre igen kevés vevő volt, — olcsón lehetett volna sokat összeszedni 40—50 írtjával darabját. A lóvásár is csak kupecszerűnek mondható. Erdélyből két kisebb ménes jött közép nagyságú lovakból. A betanított jó 15 imarkos fiatal ló párjának folyó ára volt 480—500 frtig. — jobbistállóból 600 ft. A parasztúíás ló darabja 100—120 frt, — a középszerűé 80.90 frt, a harmadik osztályú 60—70 frtig volt a kor és minőséghez képest. — a kelet gyenge volt. Juh feltűnően kevés volt, — bárány is csak középszámban mintegy 3000 darab. Egy belényesi magyar báránv nyájból néhány kitűnő 25—26 fontos kövér bárány darabját 5 írtjával vették a vásári hentesek, ugyanezen nyájból a középszerű 6 fiijával; — az abpróbja pedig 5 írtjával kelt párja százanként. — Egy kisebb birka