Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1882 Munkácsy Munkácson
UGYANEKKOR TORTEN! Békéscsaba városa több épületszobrászi díszét Kapitány )ózsef (Budapest, 1882. ? - ? ) szobrásznak köszönheti, aki az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában a népszerű köztéri szobrász és érmész, Mátray Lajos keze alatt dolgozott. 1927-ben telepedett le Békéscsabán, de a fővárosi tárlatok, többek között a Műcsarnok kiállításainak állandó résztvevője maradt. Első sikerei között tarthatjuk számon az Erzsébet királyné budapesti szobrára több ízben kiírt pályázat egyik fordulóján elért negyedik díját. A békéscsabai Aurora Kör művészeti osztálya Kapitány Józsefet indította - jankay Tiborral együtt - a Nemzeti Szalon által szer vezeti Képzőművészek Vidéki Szövetsége első kiállításán, 1928 januárjában. A Dantét felkeresik a magyarok Ravennában 1321 című bronz domborműve1 elnyerte a tárlat Honorable Mention díját. Ezt a művét dr. Haan Albert szerint a városi múzeumi bizottság megvásárolta, de a Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti gyűjteményében nem található.1 2 Szintén Haan Albert tanulmányából tudjuk, hogy Kapitány Józsefet bízták meg a Tevan Rezső által 1929-ben tervezett békéscsabai Zsidó Aggok Háza homlokzatán elhelyezett szobrászati dísz, a nagyméretű Mózes szobor elkészítésével. A megítélést nehezíti, hogy Bolla Zoltán A magyar art deco építészet című könyvében Kapitány józsef szobrász és Kolozsváry Sándor festőművész közös műveként mutatja be az épüldíszt.3 Tevan Zsófia azonban Kolozsváry Sándor sokoldalúságának bizonyítékát látja abban, hogy egyedül vállalkozott a szobormű elkészítésére.4 1 Képzőművészek Vidéki Szövetsége első kiállításának katalógusa. A katalógus bevezetőt írta: Déry Béla. Nemzeti Szalon, Budapest, 1928. 26. p. 2 Dr. Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 313. p. 3 Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. 357. p. In: https://books.google.hu 4 Tevan Zsófia életrajza. In: Zsidó élettörténetek a huszadik században. In: www. centropa.org/biography/tevan-zsofia MUNKÁCSY MIHÁLY MUZEUM, BÉKÉSCSABA I882 Munkácsy Munkácson Munkácsy Mihály felesége, művésztársak és írók társaságában 1882. március 2-án felkereste szülővárosát, Munkácsot. „»Munkácsy Mihály március hó 1 -én elindulván nejével együtt Budapestről, útja diadalmenethez hasonlított; 2-án érkezett a diadalkapuval és lobogókkal feldíszített városunkban, hol az üdvözlésére összesereglettek által lelkesen üdvözöltetett« - írta Lehoczky Tivadar, a fogadóbizottság tagja, jókai Móron kívül kíséretéhez tartozott Pulszky Ferenc, a Képzőművészeti Társulat elnöke, Teleki Sándor, Kossuth honvédezredese, ismert emlékíró, Vadnay Károly, a Fővárosi Lapok szerkesztője, György Aladár, Huszt szülötte, Jókai közeli barátja, A Hon munkatársa, Telepy Károly, a Képzőművészeti Társulat titkára, Keleti Gusztáv műkritikus. Mikszáth Kálmán a Pesti Hírlap munkatársaként tudósította az olvasókat a lap 1882. március 3-i számában Munkácsy szülővárosában tett látogatásáról. A szervezőbizottság Munkácsyt és feleségét a helyi Schön- born-kastélyban szállásolta el. A városháza nagytermében ünnepélyes keretek között átadták a művésznek a város által fölajánlott babérkoszorút. Este a város fiataljai fáklyásmenettel tisztelegtek a festő és kísérete tagjai előtt. Másnap, március 3-án emléktáblával jelölték meg a festő szülőházát... Az emléktábla ünnepélyes leleplezése után a Csillag vendégfogadó ♦ A Munkács városa által ajándékozott ezüst babérkoszorú (1882; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Emléktábla elhelyezése Munkácsy Mihály szülőházán (1882; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦
