Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1882 Munkácsy Munkácson
♦ Munkácsy Mihály: Téli út / Magyar táj / Alkony (1882; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦ Téli út / Magyar táj / Alkony (1882; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) Munkácsy több tájképének magyarországi ihletettsége köztudott. Titkára, „Malonyay szerint 1882-ben egy Téli út c. magyar tájat adott át Sedelmeyernek”2. Előbbi nyomán feltételezhető, hogy az ugyanebben az évben itthon tett látogatásának még frissen őrzöft élménye ihlette a kompozíció megfestésére. Az alkonyi ég horizontjának vörös ragyogása és a fullasztó szürke, havat hozó felhőég találkozása alatt lejátszódó, igen kidolgozott jelenet egyértelműnek tűnik: a marhák (ökrök?) szénával megrakott kocsit igyekeznek-a napszakból ítélhetően - hazahúzni, ami annyira meg van terhelve, hogy azt hihetjük, tulajdonképpen egy teljes kazlat próbálnak helyéből kimozdítani. A kocsi szinte egybeolvad az út barnájára vetülő sötét árnyékkal. Az alkalmazott fehér, valamint szürke túlsúlya és az ebbe ágyazott vörös olyasféle érzést kelt, mintha egy égő fáklyát a hóba nyomva akarnánk eloltani. A kocsit kísérő alak ebből mit sem érzékel, arra koncentrál, nehogy elakadjanak. 2 Idézi: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 301. p. nagytermében 207 terítéket számoztak. Díszebéd volt. jókai Mór is beszédet mondott. Az ebédet igen fényes táncmulatság követte, amelyen az ünnepelt művész is kedélyesen táncolt.” „Az ekkor felállított emléktábla Szász Károly költő tolla után ezt hirdette: »E házban született 1844. február 20-án Munkácsy Mihály. Honszervező Árpád e helyütt pihené ki nagy útját, Sas szeme itt villant őse hazája felé. Itt született Munkácsy Mihály, innen kelt útra, S új eszményi hazát hódíta láng ecsete. 1882. március 3.«”' A következő napon, március 4-én Munkácsy és társasága megtekintette a festő szülővárosának nevezetességeit, a különleges történelmi múlttal bíró, építészeti szempontból is igen érdekes munkácsi várat, valamint a kórházat és az elemi népiskolát. 1 Keresztyén Balázs: Lieb Mihály és Munkácsy Mihály Munkácson. In: http://www.karpataljalap. net/2004/02/20/lieb-mihaly-es-munkacsymihaly- munkacson Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a Munkácsy Mihály emléktábláján lévő bronz portré domborművet Kapitány József készítette. A Lang György egykori házán, a békéscsabai Munkácsy utcában 1940. május 19-én elhelyezett ruskicai márvány tábla az épület 1970-es években történt bontásakor eltűnt. Munkácsy Mihály budapesti látogatása idején született James Joyce (Dublin, Egyesült Királyság, ma Írország, 1882. február 2-Zürich, Svájc, 1941. január 13.) író, költő, akinek a közelmúltban újra magyarra fordított főműve, az Ulysses 1935-ben Matisse illusztrációival jelent meg újra. Henri Matisse (Le Cateau-Cambrésis, Franciaország, 1869. december 31 - Nizza, Franciaország, 1954. november 3.) a posztimpresszionizmus eredményeinél is messzebbre vágyó, a közvetlen látványtól már elszakadó, érzelemvezérelt festészetet létrehozó fauve-ok vezéregyénisége. Az Amerikai Egyesült Államokban működő George Macey könyvkiadó őt kéri fel az Ulysses aranyozott bőrkötésű díszkiadása illusztrátori feladatainak ellátására. Matisse úgy fogott a rézkarcsorozat elkészítéséhez, hogy nem állt módjában elolvasni az 1904. június 16-án játszódó regényt. Leopold Bloomot, Joyce Dublinban bolyongó főszereplőjét - a mű értelmezésével egybehangzóan - Odüsszeuszként ábrázolja. MUNKÁCSY CAPRICCIO 120
