Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

nista hiányzik, azért szükséges alkalmazni új tanítót, kántort és orgonistát. A küldöttség meghívta a maglódi evangélikus egyház iskolamesterét, Pokorny Jánost, de úgy döntött, ha ő nem vállalná, akkor a bényei Király Jánost hívják meg.344 Közülük azonban egyik sem jött Berénybe. Tekintettel arra, hogy még ugyanebben az esztendőben elhalálozott Styevo Márton, ezért az ő, és a nyugdíjba vonuló Kli- novszky Tamás helyére egy időben alkalmazta tanítónak a gyülekezet Paál Mihályt és Wylim Jánost. A megbízólevél (hivány) szövege a következő: ,,A’ megbízólevél szerint a tanító megfogadja, hogy a püspöki és az esperesi előírásoknak megfelelően becsületesen és szorgalmasan fog szolgálni, és a’ körülményeknek megfelelően dolgozni, és különben békességben fog élni és rendesen fog viselkedni. Az egyház pedig az ő szolgálatáért, az ő becsületességéért és komoly munkájáért minden évben az alábbi fizetést fogja adni: készpénzt 800 frt, 50 véka megtisztított kenyérbúzát, 50 font sót, 10 font olajat, 2 akó bort, 2 kocsi fát tüzelőre, 4 kocsi szalmát fűtésre. Az offertóriumból az ünnepi istentiszteleten egy harmadot és az úrvacsora pénznek szintén egy harmadát kapja.” A két leendő tanító egyforma illetményben részesült. Tekintettel arra, hogy Styevo Márton fél esztendőt már kitöltött, az özvegyének még járt a halott után esedékes járadék, s ennek megfelelően „az özvegy asszony- ságnak kiadandó 37. 2/4 köböl Búza, 75 frt, 30 font só, 7 Vi font faggyú, 1 'A öl fa, 1 ‘A ako bor s erre a fél évre Pál úrnak jár: 25 frt, 10 font só, 2 ’A font faggyú, ‘A akó bor, ‘A öl fa, 12 % köböl búza. S meghagyták a tanítónak hogy utolsó esztendőbe a’ fizetését, jövetele napjától számítsa,”345 Paál Mihály a leányok, Wylim János pedig a fiúk tanítója lett.

Az 1836-os Canonica Visitatio ismét bőven tájékoztat a herényi iskolák felől. „A fiú iskola tanítója Wylim János, aki az elhalálozott Styevo Márton helyébe került. Túrócz vármegyéből származik, Bisztrica faluból. Apja Wylim János, anyja Kraskó Anna. 1800-ban született. Tanulmányait Osgyánban, Lőcsén és Eperjesen végezte, nem külömben Nagykárolyban és Mező-Berényben. Ez iskolákhoz és a szláv egyház kórusához került 1825-ben és márczius 33-én próbaképpen helyeztetett a Ludi Rektorságba. 36 éves. Jelleme és erkölcse: Szláv, magyar, latin és német beszédkészsége, képessége jó, ének és kórus, zene küldetése próbált, az iskolában szorgalmas, otthon gondviselő, békés és harmonikus életet él, másokat megbecsül. A fiatalság nevelésében becsületes, az órákat folyamatosan tartja, nem mellőzi, naponta 5 vagy 8 órát tanít. Tantárgyak: Szláv és magyar nyelv, Számtan, Bibliai Történet, Természet, haza ismeret, földrajz Egészségi Katekizmus. Tankönyvek Hübner, Bartholomeidesz, s Palkovits könyvek, másodsorban: Ének, írás. Összesen tanít 236 fiút, plus minus 40-60 főt, szeptember 1-től június végéig. Februárban közös vizsgát tartanak a’ Lelkész a’ Presbitérium és a’ Szülők jelenlétében. Tavasz- szal, Húsvét után a’ Főtisztelendő Dékán jelenlétében. A’ legtöbb gyerek nem volt iskolába a’ télen a sár miatt, tavasszal a mezei munkák miatt. Az iskolaépület 1821344 MSZEEI 1825. 1/3. Latin nyelvű irat.

345 MSZEEI 1825. III/12.

113