Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ben készült el, s 1 2 3 szobából és osztályból áll, kamrával és istállóval, az osztályok 3,5 öl széles és 8 öl hosszú [kb. 90 m2]. A lányok iskolájában a’ tanító Paál Mihály jött, Klinovszkí Tamás után, aki Sáros megyében, Eperjesen tanult és mezőberényben. Előtte Nagyszentmiklóson és Petrovácon szolgált. Idehívatott 1925-ben. Jelleme és erkölcse: 4 nyelvet beszél, magyarul meglehetősen tökéletes jól beszél, a kollégáival jó viszonyban van. Tanította: A’ Szláv nyelvet, és a magyar nyelvet. Keresztény hitismeretet, Lutheri Kathekizmust. Bibliai Történeteket, nem különben Számtant, erkölcsi szabályokat, egészségi katekizmust, és a’ nemzeti és földrajzi történeteket és általános történetet és geográfiát [világföldrajzot és egyetemes történelmet]. Összesen 189 tanuló jár ide, amihez jöhet még 40 fő. Az iskolaépület 1822-ben készült el, amely magában foglalja a tanító lakását, konyháját, a tantermet, amely 5 öl hosszú és 3 öl 2 lépés széles [kb. 75 m2]. Az iskolában semmilyen alapítván nincs, mindkét iskolában a’ lelkész a’ főfelügyelő. Könyvek mindkét iskolában: Magyar és elemi tankönyvek a vármegyealispán -helyettes Horváth Úr adománya 120 db. az eklézsiából 20 db „Kis Tükör” 2 példányban. Magyar énekeskönyvek a szarvasi Hradacsovszky polgár felajánlása, adománya ez a fiú iskola részére, a leányiskolában magyar elemi könyvek a megnevezett vármegyei alispán úr ajándékaként 63 db, az eklézsiából 12 db. a Hradacsovszky-féle énekeskönyv 210 db.”346 Az 1836-os püspöklátogatás jó állapotban találta a mező- berényi iskolákat, amelyben jó erkölcsű és felkészült tanítók tanítják két nyelven az iskolásokat. Paál Mihály tanító fiatalon halt meg, öt árva gyermeket hagyott maga után. Wylim János 1725-től 1841-ig tanított magas színvonalon Mezőberényben. Távozásának anyagi természetű okai voltak: 1841-ben kéréssel fordult az egyházhoz, hogy elmaradt bérét fizessék meg neki, mivel azonban többszöri kérésére sem tették meg azt, azért a jobban jövedelmező békéscsabai állást választotta 1842-ben. Fennmaradt, esősorban latin, később szlovák-magyar nyelvű iskolai anyakönyve az első olyan jegyzőkönyv, amely összefüggően, folyamatában hű képet ad az 1825-1841 közötti követelményekről és iskolai viszonyokról.347 A mezőberényi iskolára vonatkozó tanév kezdetét ebben pontatlanul jelöli meg Wylim. Az anyakönyv első része 1821-től a nagykárolyi iskoláról szól, 1823-tól közöl adatokat a fiúiskoláról, amiben ő csak 1825-ben kezdett tanítani. A latin, biblikus cseh és magyar nyelvű tanítói jegyzőkönyv nemcsak a tanító igényes munkáját dicséri, de jól tükrözi a tananyagváltozást és a magyar nyelvhasználat kiterjedését. Az iskolák történetére vonatkozóan ez az első, összefüggő hiteles dokumentum. Wylim János tanító iskolai adminisztrációjában megelőzte a hivatalos tanügyi utasításokat, ugyanis csak távozása után, 1842-ben ad utasítást egy lelkészi dokumentum arra vonatkozóan, hogy a tanítóknak iskolai jegyzőkönyvet kell vezetni. Eszerint egységesen és folyamatosan 346 MSZEEI 1836. Protokoll II. 347 „A Nagy-Károlyi és 1823-ik észt. fogva a M. Berényi aug. vall. oskolának Protocolluraa, Az 1821“ és következő Esztendőktől. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba. RK. 21. 114
