Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolában tanító pedagógusok
Iskola. Az elemi iskoláztatás története könyvet latin nyelven, amit magával hozott Mezőberénybe. Igényességét, önképzését bizonyítja az anyakönyvek végére bemásolt módszertani segédlet, a tanítási módra, a tantárgyak rendszerére és a vizsgáztatásra vonatkozóan.463 1825 és 1842 között volt tanító Mezőberényben. Kiváló módszerei, sokoldalúsága mindenki előtt ismeretesek voltak. A mezőberényi tanítóskodása idején jelent meg kertészettel kapcsolatos első könyve nyomtatásban, melynek címe: „Kratická história prirozeni” (Mezőberény, 1829).464 Mezőberényben eltöltött 17 év után, 1842-ben Békéscsabára hívták, s eltávozott a mezővárosból. A hivatalos egyházi jelentés szerint a távozás oka az emelt tanítói fizetés megtagadása a presbitérium részéről - írja Szeberényi Lajos püspök a jelentésében.465 Az igazi ok azonban az, hogy elmaradt bérét többszöri kérvények után sem fizette ki az egyház, s ezért döntött Wylim a távozás mellett.466 Helyébe Jakubovics Pál bényei tanítót hívták, akit ugyanazon esztendő szeptember 29-én iktatott hivatalába ifj. Jeszenszky Károly.467 Békéscsaba az ország legnagyobb evangélikus egyházával büszkélkedhetett, amely sokat áldozott az iskoláztatásra, a kor színvonalának elérésére, illetve megtartására. A lélekszám gyarapodása késztette arra az egyházat, hogy új iskolát építtessen. Ebbe a „kastélyi iskolába” hívták meg tanítani Wylim Jánost, aki az egyház elöljárói és a szülők nagy megelégedésére végezte áldásos tevékenységét évtizedeken keresztül. Az ő kezei között nevelkedett Petőfi Sándor mezőberényi rokona, az elismert festővé vált Orlay Petries Soma, valamint Békés vármegye kiváló történésze, monográfusa, Zsilinszky Mihály kultúrpolitikus is. A XIX. században nem létezett még felsőfokú evangélikus iskola, ahol a tanítók magasabb szintű ismeretekre és szélesebb látókörre tehettek volna szert. Az önképzés maradt az egyedüli üdvös út a tudás elmélyítésére. Wylim János is szorgalmas önképzéssel tökéletesítette tudását, amelyet a vallás határozott meg alapvetően. Az emberi tökéletesség örök szimbólumának Krisztust tartotta, akinek szellemisége áthatotta a tanító Wylim erkölcsi és vallásfilozófiai nézetét, s módszerét a vallástan oktatásában. Természeti tantárgyak tanításában a szemléltetést tartotta igen fontosnak. Ezért - Skolka Andráshoz hasonlóan - ő is vitte gyakran a szabadba tanulóit, akik a természetben ismerhették meg a növényeket, állatokat. Mindez erkölcsi szempontból is fontos volt, hiszen a természet ismerete a diákok erkölcsi érzékenységét is jótékonyan ápolta, nevelte. 463 A Nagy-Károlyi és 1823-ik esztendőtől fogva M. Berényi Aug. Vall. Oskolának Protocolluma (1821-ik és következő esztendőktől). Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba. Kézirat. RK 23. 464 DEDINSZKY 1987. 92. 465 Canonica Visitatio jkv. 1877. II. 458. 466 „... nehogy ezen meg érdemelt bérem ezen túl is homályba maradjon.. írta. Wylim János levelében. „A Mező-Berényi Evang. A. Vallás tételt követő Nemes és Szent Tót Ekklésia Elöljáróihoz.” MSZEEI 1841. 1/2. 467 Protocoll II. 458. 155
