Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az iskolában tanító pedagógusok

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Jó pedagógiai érzékére utal az is, hogy igyekezett a diákokban az érdekeltsé­get felkelteni. A szorgalom és nemes verseny együttes jutalmaként adta át tanítvá­nyainak azt a lúdtollat, amelyet saját maga faragott, hogy diákjait ösztönözze a ha­tékonyabb munkára. Kiemelkedő volt az írás tanítása. Tanulói sok esetben remeket készítettek a betűk vonalvezetésében, megízlelve az iniciálé rajzolás művészetét is. A rajz tanítása fontos szerepet játszott Wylim munkásságában. A tanulók a növé­nyek rajzolása és festésével tökéletesítették kézügyességüket, a tanító és az iskola nagy örömére. Gyakorlati oktatásban is jeleskedett. Tanulóival magvakat gyűjtött össze, és csemetés kertet létesített. Megtanította a gyermekeket a nemesítésre, ol­tásra. Ő maga évente 1-2000 oltványt és 3—4000 ezer magoncot nevelt, ami termé­szetesen szép jövedelmet is jelentett. Munkásságával arra nevelte a csabaikat, hogy kertjeik gödrös, posványos részeit feltöltsék, és virágzó kertet, gyümölcsöst létesít­senek bennük. E nemes munkában tanító társai - Sztraka Károly, Szemián Pál, Csorba Mihály, Novák Dániel s mások - is kiváló eredményeket értek el. Szakavatott, kiváló kertész hírében állott Wylim János. Gyakorlati munkája mellett igyekezett nevelő hatást is elérni, ezért írásba foglalta a szükséges teendő­ket. Az „Owocinárstwo, alebo stromové Zahradnictwo” című könyvecskéje 1869-ben jelent meg nyomtatásban, amelyben népszerűén adja elő, hogyan kell a „vadoncokat” telepíteni, oltással nemesíteni, átültetni, metszeni, a kártevőktől megvédeni. Wylim tanítói munkásságának jelentőségét emeli az is, hogy nagy súlyt he­lyezett a testgyakorlásra, a testnevelésre. A délutáni órákban a tanuló ifjúságot az iskola udvarán gyakorlatoztatta, kiket futtatott, kiket labdával játszatott, kiket pedig birkózással késztetett erejük és mozgásuk összemérésére. A paraszti munkában edződött gyerekek ily módon váltak edzettebbekké, jobb állóképességűekké. Ez sok esetben a szülők nemtetszését váltotta ki, akik feleslegesnek tartották a gyermekek megmozgatását, ami olykor ruhájuk megkopásával is járhatott, s felesleges kiadás­nak tűnt a pótlása. Reformtörekvéseit példázza az, hogy beleavatkozott a helyi hajviselet szoká­sába. A férfiak, fiúk haját copfba fonták, s a hosszú hajat egészségtelennek tartotta Wylim tanító. A hajnyírást babonás veszedelemnek tartották a csabaiak, de ennek ellenére Wylim saját diákjait nyírva meg, késztette a lakosságot az egészséges haj­viselet elfogadására. Jól értett a gyermekek nyelvén, tekintélye, méltóságot sugárzó egyénisége a legjobb pedagógiai módszernek bizonyult a fegyelmezésben is. Wylim János sokat tett annak érdekében, hogy a szlovák lakosság a magyar nyelv ismeretét elsajátítsa. Az 1837-es esperességi gyűlésen elismeréssel szólnak a magyar nyelv tanításában elért sikereiről.468 Az iskolai tudást azzal erősítették, hogy a szlovákok lakta helységekből magyarok közé küldték a gyerekeket, így Bé­késre, dobozra, Orosházára, magyar nyelvet tanulni és gyakorolni. Különösen fon­tos ez akkor, amikor a reformkor a nemzeti tudat ébredését szorgalmazta, a magyar 468 Protocoil II. 349. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom