Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története vezetni kell a „folyó szám, a növendék neme, atyjának neve, származása, oskolai mulasztás, évszám megjegyzés [...] A jegyzet rovatba írják be a kitűnőbbek vagy jutalmazottak nevét, vagy dúlt-e valamilyen járvány, pl. himlő a növendékek között, mennyi múlt ki közülük stb.”348 A tanítóknak tehát ettől kezdve egyöntetűen pontos és részletes naplót kell vezetni az általuk megvonalazott könyvbe, amely az iskola haladási és mulasztási naplója ősének tekinthető. Ide írták be a tanév eleji tanulói létszámot, a tanulókra vonatkozó statisztikai adatokat, a tananyagot és a vizsgakövetelményeket, a tanulmányi előmenetelt, és megjegyzéseket tettek a tanítás körülményeire vonatkozóan. Mezőberényben ettől az időtől vezették a fiú és leányiskola történtét a tanítók. Ez azonban nem mindenhol történt így, mint ahogyan értesülünk arról az 1846-ban keletkezett körlelkészi utasításból, melyben a püspök „két rendbeli” utasítására hivatkozva hívja fel a tanítók figyelmét a körlelkész, egyben küld egy orosházi jegyzőkönyvet, „melynek köröztetése azon oknál fogva esperességünkben jegyzőkönyvileg rendeltetett meg, hogy annak mintájára minden egyházban iskolai jegyző könyvnek szerkesztése történhessék. ”349 Ugyanez évben püspöki körlevél is érkezik az esperességhez, melyben a „Méltóságos Főfelügyelő Úr és Királyi Helytartótanácsnok” levelével együtt az esperes arra figyelmeztet, hogy „most ugyan mielőbb, a jövőben pedig minden évben, mindjárt az iskolai közvizsgák után, az Anya és fiók egyházakban, városi, mezővárosi és falusi iskolákban tanult mindkét nembeli ifjúság számáról szóló tudósítások az Illető Tisztelendő körlelkész urak által feljegyeztessenek, és a N. T. Esperes Úrhoz azonnal beküldessenek, ki azokat egy táblázatba sorozva hozzám küldeni, innen a főfelügyelői hivatalnak az küldendő lesz. ”350 Az iskolai felügyeletnek tehát pontos és hiteles adatokat kellett közölni a felekezetéhez tartozó elemi iskolák belső életéről a királyi főfelügyelet felé, másrészt a helyi espe- rességek is megkövetelték az iskolai év történéseinek pontos rögzítését. Itt jegyezzük meg, hogy a naplók vezetése az 1868-as tankötelezettség után még szigorúbbá vált, s a rendszeresebb iskolába járás érdekében 1876-tól új mulasztási naplót rendszeresítettek azon felhívással, hogy ne csak az igazolatlanul mulasztókat, hanem minden mulasztott napot jelöljenek be. A tanítás ekkor október 1-jén kezdődött, tehát az összes október 4-ig „fel nem hozott” - ti. iskolába a szülő által be nem íratott - gyereket mulasztónak kellett tekinteni. Bánhegyi István tan- felügyelőnek ugyanakkor jelenteni kellett azt is, hogy a törvényszabta tantárgyakat tanítják-e, s azt milyen mértékben teszik. Az iskolai jegyzőkönyv így lesz az iskolai élet tükörképe és a felügyelet forrása a statisztikai351 táblázatok készítéséhez. A különböző értékelések szerint tehát ebben az időszakban, az 1820-as és 1830-as években az iskoláztatás körülményei jóknak tekinthetőek Mezőberényben. 348 349 350 351 SEBŐ 1994. 40. MSZEEI „Brozman Dániel körlelkész levele”. Leány tanoda jegyzőkönyve 1846. Lapszám nélkül. Békés Megyei Levéltár (BML) Püspöki körlevél. Leány tanoda jegyzőkönyve 1846. Lapszám nélkül. BML 1846. 115
