Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)
Az apai ág: a Lie bek március 11 -ét jelölik meg a gyakornoki kinevezés kezdetének, amelyet az „ottani sóhivatali ellenőr fiának, Lieb Mihálynak engedélyeztek." 1820-ig maradt gyakornok, mint „Lechner építész segédje", aki ebben az időben az említett erdőgazdaságtól a sófőzőig terjedő, 18 kilométeres faúsztató építésén dolgozott, így valószínűleg Lieb Mihály is itt segédkezett. Fizetése ekkor már évi 90 Ft, 3 öl fa és 75 font sójáradék, valamint ingyen szállás. A következő évben, 182 l-ben már sótárőrként szerepel 23 - ez a legalacsonyabb beosztás volt a sóhivatalban. Fiatalon, 21 éves korában nősült. A házassági bejegyzés szerint „Michael Lieb" és „Amália Jelenik" (Lieb Mihály és Jelenik Amália) 1821. szeptember 4-én kötöttek házasságot Sóváron. 24 A menyasszony 1803-ban született Eperjesen. Édesapja, Jelenik István eperjesi ügyvéd, anyja Fekete Eleonóra, Fekete András ügyvéd, Sáros megyei táblabíró leánya. 25 Lieb Mihály tehát tehetős és befolyásos Sáros megyei polgárcsaláddal került rokoni kapcsolatba. A következő évben, 1822-ben Sóbányán megszületett első gyermekük, Cecilia, 1823-ban pedig a második, Arnold. 26 1823. február 23-án Lieb Mihályt édesapja sokévi szolgálatait, valamint saját eddigi jó munkáját figyelembe véve a sóvári gondnoki hivatalnál hivatalírnokká léptették elő. Fizetése 144 Ft, 4 öl fa, 125 font sójáradék és ingyen lakás lett. 27 (Két év múlva ennek a gondnoki hivatalnak a vezetését pályázta meg édesapja, Lieb Ignác, így fiának felettese lett volna.) Ezután négy évig nem hallunk róla. A hivatalírnoki állás nem olyan munkakör, amelyben önállóan intézkedne más szervek felé, így neve csak akkor tűnik fel ismét, amikor személyes kérését terjeszti elő. Több gyermekük nem született, az anyakönyvek sem említik nevét. Az évtized végén viszont mozgalmassá válik élete. Úgy látszik, a bányagondnokságnál nem látott lehetőséget az előrehaladásra, mert vidéki sóhivatali állásokba próbál bejutni. 1827-ben, épp Lieb Ignác nyugdíjazásának évében, a szolnoki mázsamesteri állást pályázza meg 2x - sikertelenül, mert Sóváron maradt. A következő évben előléptetését kérte, 29 s végül 1829-ben nevezték ki mázsálónak a szepességi Iglóra. 30 14 év után otthagyja Sóvárt s a szülőföldet. Mi okozza ezt a nyugtalan keresést? Első pillanatra családi okokra gondolhatunk: több gyermekük nem született, ami abban az időben ritkaság volt, így feltételezhető, hogy felesége halála vagy más ok váltotta ki távozási szándékát. 1828-ban azonban keresztszülőként együtt szerepelnek feleségével, ?I így ez a változat nem lehet igaz. Inkább az, hogy a kétgyermekes családapa a magasabb beosztást és a velejáró magasabb jövedelmet kereshette, amikor szinte évenként adta be távozási vagy előléptetési kérelmét. Valóban, a következő évek vándorlásaiban mindig a sóhivatali állások magasabb fokozatát pályázta meg. 21 Uo. 14063, 17436, 33513/1821. 24 Státny Archiv, Presov. Sóvári róm. kat. egyház házassági anyakönyve. 23 Uo. Eperjesi ev. egyház keresztelési anyakönyve. 26 Uo. Sóvári róm. kat. egyház keresztelési anyakönyve. 27 Uo; OL Salinaria, 8040, 17050, 19101/1842; 2fi Uo. 7025/1827. 29 Uo. 529, 23083/1828. 30 Uo. 41310/1829. 11 Státny Archiv, Presov. Sóvári róm. kat. keresztelési anyakönyv, 1828. dec. 6. 18
