Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

A későbbiekben, a Mesekirálynál с. meséjében bevallja, hogy a nagy dán mesemondó őt megelőzve járta ki a meseszerkesztők tündérországbeli iskoláját. Ezzel - korábbi önmagának is ellentmondva - közvetve bár, de jelentősen enyhít az Andersenre nézve kevésbé pozitív megítélésén. Válasza a mesemondó individuum meghatározó fontosságú személyiségjegyére: egójának, relatív énjének erejére derít fényt. A „sajátilag szerkesztés" nála alapvető minősítő tényező: azokat a mesemondókat becsüli igazán, akiknek tudása - az övéhez hasonlóan - nem merül ki begyakorolt szövegek „felmondásában". A hazai cigány népesség körében végzett néprajzi gyűjtés nehézségeiről korábban írottak igazolódtak Jafi húszegynéhány meséjének

22 egybegyűjtése során. Sarkadi meseszerkesztőnk az általunk rögzített meséinek számát tekintve nem fogható az ERDÉSZ Sándor által felfedezett, kiemelkedő cigány mesemondóhoz, ÁMI Lajoshoz.

23 Személyisége - amennyire ez Erdész jellemzése alapján megítélhető - meglehetősen eltér a szamosszegi mesemondóétól. Mégis - minthogy mindketten etnikumuk hagyományos műveltsége fontos rétegének letéteményesei - önkéntelenül adódik összehasonlításuk lehetősége. Áminak több mint harmadfélszáz meséjét gyűjtötte fel és jelentette meg a kitűnő szakember.

24 Az éjjeliőrként dolgozó mesemondó - a megismerkedés fázisától eltekintve - készséges partnernek, serény elbeszélőnek bizonyult, szívesen fogadta otthonában a néprajzkutatót, s már az első két hónap leforgása alatt, pihenőidejében százötvennél több népmesét mondott magnetofonra, miközben kettejük között napról napra szorosabbá vált a barátság. Személyiségéből, Ámiénál érzékelhetően nyugtalanabb, vibrál óbb természetéből következően Lakatos János mesélésre foghatósága jóval ritkábbnak bizonyult. Ebben minden bizonnyal a megismerkedésünk idején űzött kenyérkereső foglalkozása, az átfogó tájékozottságot feltételező, szervező-irányító, munkacsapat-vezetői tevékenység is közrejátszott. (A „függetlenített brigádvezető, fővállalkozó" Jafiról írásunk másik fejezetében szólunk bővebben.) A kézirat lezárását követően újabb néhány meséjét rögzíthettük, számuk meghaladja a harmincat. ERDÉSZ S. 1968.

1—III. Összesen 262 népmesét rögzített a gyűjtő. ERDÉSZ id. mű. Bevezetés. 8. p. 13