A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Martyin Emília: Emberek és sorsok a magyarországi románok archív fényképein

Nagyné Martyin Emília mán családokat, családi eseményeket, egyéneket megörökítő fénykép van a múzeum néprajzi gyűjteményében. Az archív fényképek elemzését tartalmazó vizuális antropológiai tanulmányok kutatási módszereinek és eredményeinek áttekintése után, a hazai románok körében gyűjtött eredeti fényképek és reprodukciók, a fényképek által közvetített adatok és a lejegyzett életrajzi interjúk, a fényképekhez kapcsolódó kommentárok, érzelmi megnyilvánulások alapján a következő szempontokat volt célszerű követni a magyarországi románokra vonatkozó fényképkutatásban a társadalom-családegyén kapcsolatrendszerének rögzítése céljából: - a fotók mint információhordozók; - a fénykép mint az adatrögzítés eszköze; - a kulturális értékrend tükröződése a fotókon; - az egyén, a család és a közösség „képi emlékezete"; - a fénykép mint vizsgálati tárgy (készítő, készítési idő, tartalom, funkció, elhelyezés, méret, kiegészítő tartozékok); - az archív fotók tartalmi rétegei; - a nyilvánosságra szánt képek és az egyéni és közösségi ízlés összefüggései; - a használó viszonya a fényképhez; - a fénykép mint jelrendszer (öltözködés, testtartás, arckifejezés, korosztályok és nemek viszonya, társadalmi rang stb.); - a fényképek időbeni változása. A paraszti használatú fényképek vizsgálata során több kérdés felmerül. Milyen gazdasági-társadalmi körülmények között van az adott közösség, amelyik hagyományos kultúrájába beilleszti a fényképet? Mely egyéni és közösségi alkalmak voltak megfelelőek a fotografálásra? Miről árulkodik egy-egy család teljes fényképgyűjteménye? Mi a hajdani és jelenlegi funkciója a képeknek? Milyen képtípusok jellemzők az adott vizsgált közösségre, családra, egyénre? A fénykép valamennyi társadalmi réteg műveltségébe beilleszkedett, így azt dokumentálni is tudja. Az archív fényképek az adott társadalmi környezet által meghatározott egyént tükrözik, ezért a családi fényképeken keresztül a társadalom képe is megismerhető. Közelebb visznek a társadalom-néprajzi alapfogalmaknak pl. a család fogalmának és funkciójának, a korcsoportoknak, a társadalmi szinteknek, a közösségi érdekcsoportoknak - a meghatározásához, de fontos adatokat hordoznak az egyes foglalkozási csoportokról, a munkaalkalmakról, a ruházkodási szokásokról is. A fotók főként portrékat, családi képeket, esküvői képeket, jeles családi eseményeket örökítenek meg. Kirajzolódik a fényképek sorozatai alapján egy-egy személy teljes élettörténete, egy-egy család rokonsági rendszere, kapcsolatrendszere, vagyoni tagolódása. Kunt Ernő megfogalmazása szerint a fénykép úgy is felfogható, mint egy közösség „képi emlékezete".

9 A fényképeknek több csoportját különböztetjük meg: 1. Esküvői képek. (Jellemzőjük, hogy az első világháborút megelőző években a fiatalok nem fehér ruhában, hanem legszebb ünneplőjükben esküdtek.) 9 KUNT 1988. 238. 122