Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

hivatásként, hanem másodfoglalkozásként végzi valaki (ez ugyan Tessedik esetében sohasem tűnt így). De tisztában volt azzal is, milyen lehangoló és időigényes, milyen lélek- és idegölő dolog a hazug rágalmak elleni állandó védekezéskényszer is. Boczkó konok makacssággal vívott harcát majdnem siker koronázta. Jó időre meg is nyerte a maga számára a község vezetőit, akik — akár ő — nehezen viselték el „az ország papjának" szellemi fölényét. Szívesen szegődtek hát az ő Tessediket lejáratni akaró harcához. így állott elő ós így igazolódott be Szarvason is Pascal szellemes és találó paradoxona: ,,Az igazság erő nélkül tehetetlen — a hatalom igazság nélkül zsarnoki". Az adott helyzetben annyit jelentett ez, hogy Tessedik beleunva ós megelégelve a hazug vádak elleni hiábavaló küzdelmet, egy korrupt, gátlástalan, bűnös klikknek személye ellen irányított állandó akadékoskodását, lemondott papi állásáról. Főhatóságára bízta a döntést, amely kivizsgálta ügyét, és megismerve az egyházközség belső nyugalmát is veszélyeztető roppant elmérgesedett munkatársi viszonyt, annak igazi okait és eredőit, végül neki adott igazat, és Boczkót felmentette egyházi szolgálatai alól. Mindez 1803-ban történt, pedig ekkorra Boczkó vitathatatlanul nagy érdemeket szerzett már magának az esperességi gimnázium megalapításában (ő tett javaslatot rá), szervezésében és tantervének összeállításában. Távol áll tőlünk, hogy az 1802. május 19-én a szarvasi templomban hivatalosan is bejelentett ,,latin iskola" ellen pereljünk, amikor Boczkó ós a Mezőberónyben felállított esperességi gimnázium ellenében Tessediket és iskoláját védelmünkbe vesszük. Elismerjük, szükségességét mi is. Nem volt egyetlen evangélikus gimnázium sem az Alföldön. Az ifjaknak tehát Sopronba, esetleg Eperjesre, Lőcsére vagy Késmárkra kellett menniük, ha tanulni akartak. Legfeljebb csak azt nem értjük, miért kellett összekötni az érte vívott harcot a Tessedik-iskola, elleni kíméletlen támadással, hiszen nem azonos minőségű és nem azonos életkorú és társadalmi összetételű tanulókat nevelő iskolákról volt szó, ennélfogva tökéletesen megférhettek volna egymás mellett. Azt csodáljuk, hogy senkinek sem fordult meg a fejében : építeni rombolás nélkül is lehet, vagyis hogy tűzzel-vassal ragaszkodni kellett volna Tessedik úttörő jellegű iskolájához, amely a reáltudornányok gyakorlati oktatását érezte elsőrendű kötelességének, és élen járt országosan is ,,a bal képződésnek ós a parsaztembert károsító vélekedésnek kiirtásában, a gazdaságot illető természetbeli dolgoknak esméretsége által a parasztnak megvilágosításában". Ez azért is érthetetlen, mert a szarvasi „Gyakorlati Gazdasági és Ipariskola" szervezésének és fenntartásának a költségeit — az egyházi épületet nem számítva — túlnyomórészt a földesúr: Harruckern Jozefa fedezte és vállalta magára. Ezt tudva, még elgondolkodtatóbb és még megmagyarázhatatlanabb (valójában csak egy dolog indokolhatja: az ti., hogy a harc kifejezetten Tessedik személye ellen irányult), hogyan sikerült Boczkonak rávennie az egyházközség tagjait s mellettük az egyházmegye papjait és világi urait arra, hogy egy olyan jól bevált híres intéz178