Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - I. A tanya - 1. A tanyatelek és épületei

tak az Érre. így a Kovács Lőrinc-féle tanya és a szomszédos tanyák mind az Érparton sorakoznak. Régebben néhány gujáskunyhó (melyek még a szabadpusztáról maradtak) a földek dereka táján álltak, de azokat is lehozták az Ér partjára. A Fehértó melletti tanyák is közvetlenül a tó partjára épültek. Fehér Ferenc tanyájában a tanyatelekből még a trágyadomb sem foglal el helyet, mert a vízparton terül el. A tóvége gyöpös, zsombékos, kitűnő jószágjárás. Kakasszéken is a Varró-tanyát a föld „rosszára" építették. A tanya körül szikbuckás (szikfoltos) a föld. A tanyát a Kakasszéki-érből kiágazó erecske partjára építették, mert az kitűnő jószágjárás. A Pusztán ritkán építkeztek közvetlenül a dűlő mellé, a kövesútpartra gyakrabban. A tanyatelek alakja leggyakrabban téglalap, ritkábban négyzet. Jól elhatárolt terület, bár a sziken gyakran összefolyik a tanya melletti legelővel vagy vízállásos résszel s nagysága változó. Olasz Ernőnél a Hatablaki dűlőben afertájból (14 kisholdból) 1800 Q volt a telek. Csáki Mihály kakasszéki tanyájának telke 1040 П. Szemenyei Lajos cinkusi tanyájában 1945 előtt 2 kat. hold volt a tanyatelek. A kakasszéki Varró-tanya telke 1200 D-re rúgott. Szerették a nagy tanyatelket, mert a sok jószágnak nagy telek kellett, de a rakomány is tágas helyet kívánt. Különösen a vásárhelyiek szerették, ha a tanya alatt jószágjárás is volt. Az orosháziak könnyebben feltörték a gyöpöt vagy annak egy részét. Idők folyamán a tanyatelkek nem nőttek, hanem fogytak, az eke mindig csípett le belőle egy-egy darabot. A tanyatelken az épületek elhelyezését sokféle szempont befolyásolta. A legegyszerűbb elhelyezésnél az épületeket a tanyaudvar két hosszanti oldalára építették. Az egyik hoszszanti oldalra a lakóépület és az istálló került, többnyire — különösen a múlt században épült tanyákban — egy fedél alatt. Velük szemben a disznó- és tyúkólak álltak. Ilyen párhuzamos elhelyezésű tanyakészség kevés volt a Pusztán. A legtöbb tanyában a tanyaudvar három oldalát építették be. Sokszor a tanyaudvar nyitott oldala a bejáró felé nézett, de gyakran éppen a bejáróval szembeni oldal a nyitott. A lakóépület az udvar egyik hosszanti oldalára épült. Vele szemben az udvar másik hosszanti oldalán az istálló helyezkedett el. Legtöbbször a disznó- és baromfiólak zárták le az udvar harmadik oldalát. De sok esetben a tanyával szemben az ólak álltak és az istálló szegte be az udvar harmadik oldalát. Ám a kakasszéki Varró-tanyában a két hosszanti oldalon a marhaistálló és az ólak álltak, míg az udvar harmadik, rövidebb oldalán a tanyaépület húzódott, fedele alatt a lóistállóval. Kevés az olyan tanya, ahol a tanyaudvarnak mind a négy oldalát beépítették. Az első pillanatra úgy tűnik, hogy ez a változás a nagyobb tanyaörökség (tanya) jellemzője, ahol sok az épület, de nem így van. Az ilyen beépítettség megtalálható mind a nagy, mind a kisebb tanyáknál is. A nagy tanyák közül az udvart többek között Füvesi Mihálynál a Nagybogárzó-dűlőben, Rózsa Mihálynál a Mózeshalmi-dűlőben, valamint a Patócs-tanyánál Pusztafeketehalmon építették körül. A kisebb tanyák udvarának körülépítését Szemenyei Sándor cinkusi, Böjti Margit csárpateleki, Gyömrei János ficséri és Mészáros György pósahalmi tanyájában lehetett tanulmányozni. Úgy tűnik, hogy az udvar körülépítésével egy téglalap vagy négyzet alakú, többé-kevésbé zárt udvart nyertek. A nagytanyában a melléképületek csak lazán övezik körül a tanyaudvart. A kistanyák egy részénél a melléképületek már szorosabban zárják körül az udvart. Szép példa erre Cinkuson a Szemenyei Sándorféle tanya, melynek teljesen zárt udvara van, sőt a kert is teljesen körülkerített. Ezzel szemben Mészáros György pósahalmi tanyáján az udvar egyik oldalán húzódik a lakóépület s vele összeragasztva az istálló, míg az udvar másik három oldalán csak egy-egy kis mellékhelyiség épült, így a négy oldalon álló épületek korántsem alkotnak zárt udvart. Az épületek elhelyezésénél az égtájak közül északra vigyáztak a legjobban. Északra legtöbbször a tanyaépület kamra felőli vége, valamint az istálló háta nézett. Azt tekintették ideálisnak, amikor a szoba ablakai délre néztek, de nem volt ritka, hogy az ablakok éppen északra néztek: így a Meggyaszai-féle tanyában Fecskésen, vagy Boros Bálint tanyája Ta222