Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - I. A tanya - 2. A tanya építése

társáncon. Ez esetben a bejárati rész délre esett. A szoba ablaka északra is nézhetett, azonban az istálló ajtaja sohasem.

3 A tanyatelkeken a két világháború között sokkal több kerítést láthattunk, mint manapság. A feketeföldön mindig több s jobb kerítés védte a virágoskertet és a veteményt, mint a sziken. A jó földű tanyában még ma is legtöbbször a tanya mögött kertet találunk, amely bekerített. Ha a gazdaasszony szerette a virágot vagy nagylány volt a tanyában, akkor egy kis virágoskert nem hiányozhatott. A szikes földön úgyszólván hírmondója sem volt a kertnek, kerítésnek. A kerítés oszlopait is könnyebb volt előteremteni a feketeföldön, mint a fátlan sziken. Elsősorban a veteményes- és virágoskertet védték a jószágtól és kerítették be, azután a tanya ereszalját, gangját igyekeztek elzárni a jószág elől. A virágoskert gyakran az ereszalja előtt volt s bekerítették. A kerítésanyag függött a bekerítendő terület nagyságától, a gazdaság erejétől s a gazda és gazdaasszony rendszeretétől. A primitívebb kerítések kukoricaszárból, újabban napraforgószárból készültek, s csak néhány évig tartottak. Azonban a rendesebb helyeken drótkerítést húztak, akácoszlopokra drótkerítést feszítettek. A kert rostélyajtaját lécből tákolták össze. A gyöpön a libáknak gyakran 4 szál deszkából rëggettek (rekesztettek) egy területet. Ritka volt az olyan tanya, ahol mindent elkerítettek. Ma már sok tanyában a kerítésnek csak a nyomai látszanak. Néha egy-egy terület nincs is körülkerítve, csak egy-két oldala. Azt hinnők, hogy a kerítés ilyen formában nem ér semmit sem. Azonban ha a meglévő kerítésszakasz a jószág járása felől áll, a jószág nem mindig fordul vissza a kerítés mögé. Ha egy kerítés elszakad, ritkán készítenek helyette újat, legfeljebb felújítják, toldozgatják, foldozgatják. 2. A tanya építése A tanya mérete igen eltérő. A lakóépület hossza 8—14 méter között ingadozik. A szélessége a hosszúságától is függött. Az építéskor öllel mérték ki.

4 A tanya fala általában vastag és alacsony. Leggyakrabban nagy méretű agyagos vályogból rakták, de sok tanyának a falát földből tömték, verték, az ilyen falat vertfalnak hívták. A vásárhelyiek a vályogot szerették inkább, az orosháziak verték a falat, mert az olcsóbb volt. Noha a tanyák döntő többsége nagy méretű vályogból készült, a kakasszéki Éraljának legrégebbi tanyája, a Tápai-féle tanya vertfalú. A vályogot legtöbbször a kút mellől verték, hogy a jószág nyáron abban fürödhessen. A vásárhelyiek ezt kútgödörnek, az orosháziak pocsétának hívták. Ha a tanya az Érparton, vagy a Fehértó partján volt, akkor a vályogot ott verték. A téglaalap olyan ritka, mint a fehér holló. Kutatásaink során csak két ilyen tanyát találtunk: Kerekes Flórián tanyáját Ficséren s a Teketehalmi Patócs-féle tanyát. Füvesi Mihály szerint a tanyájuk már régen összedőlt volna, ha tégla alapon állna, mert a tégla felveszi a nedvességet. A közvetlenül a kiosztás után épült tanyák egy részét a földbe süllyesztették. A Füvesi Mihály-féle tanya hátsó traktusa a földbe volt süllyesztve, 3—4 lépcső vezetett le. Később a falakat magasították, a szoba föld alatti részét vályogtörmelékkel betömték. A víz annak idején sohasem jött fel. Ha vályogból készült a tanya, akkor a falát leggyakrabban kőművessel rakatták, ritkán maguk rakták. így többek között idős Kovács Lőrinc Kakasszéki-ér 3 Szenti Tibor úgy találta, hogy Kopáncson a vizsgált 100 tanya közül 76 tanya bejárati ajtaja, ereszalja déli, 22 dél-észak tájolású, ahol a tanya homlokzata fordult a delelő nap irányába. Északra néző tanyát mindössze kettőt talált, míg nyugati tájolásút egyet sem. {Szenti Tibor: i. m. 135.) 4 Szentig Tibor azt tapasztalta, hogy a lakóépületek hossza 83 tanyánál 9 és 13 méter között ingadozott. Általában 10—12 méter hosszúak voltak a vizsgált tanyák. 17 főépület hossza 9 méter alatti: kivétel nélkül szoba-konyhás tanyák voltak. (Szenti Tibor: i. m. 136.) 223