Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 33 vések számára biztosít értelmezési eszközöket (interakció-kommunikáció), addig a civilizáció az ember — természet viszonyt meghatározó cselekvések (munka) számára szolgáltat célokat és eszközöket (Habermas 1971). 3 2 A tanulás, tudás végeredményének minősége a múzeumandragógia megítélése szerint az ember ismétlődő cselekvéseiben és viselkedésében nyilvánul meg. Biztos pont tehát, hogy a kultúra, a civilizáció önmeghatározásunkban nagyon lényeges dolog, mivel azonban más emberek a vallás által határozzák meg önmagukat az ember, az ember fölötti létező (transzcendens), a kultúra, a vallás, a civilizáció és természetesen a természet ismerete tudásunk alapja, a múzeumi kultúraközvetítés megkerülheteden kérdése. Formális oktatásunk, képzésünk, tanításunk válsághelyzetbe került, legyen szó közoktatásról vagy felsőoktatásról (alapfok, középfok, felsőfok), vagy szakszerűbb fogalomhasználatban: első, második, harmadik fokozat 3 3 legalábbis még mindig az útkeresés szakaszában tartunk. Hiábavaló az Európai Unió oktatási koordinációja, a bolognai folyamat rendszere, az oktatási szféra a nyugati civilizáció érték- és hagyományrendszerére épül, amely természetesnek tűnik, de ez az érték- és tudáselsajátítási szisztéma a többpólusú civilizáció világában nem jelent releváns tudást. Igaz azonban az is, hogy a más civilizációban, más kultúrákban szerzett tudás is más ahhoz képest, amit Európában, Magyarországon találhatnak a bevándorlók, hiszen a gyakorlat mutatja, tudásuk nem adekvát azzal, amit itt találnak. A világra vonatkozó tudás tengelyében az értékek állnak, melyek a mindennapi cselekvések során értékelési kényszert idéznek elő. A társadalmi térben élő ember jellegzetes szükséglete az értékelés, melynek révén összhangot teremthet önmagában és önmaga körül. 3 4 Három értékkategóriát emelünk ki, amelyek az innovatív múzeumi kultúraközvetítésben is kiindulópontot jelentenek: alkotói érték, élményérték, beállítódási értékek. 3 5 Az ember „önmaga körüli" világa kitágult: etnikumok, vallások, civilizációk, kultúrák együtt élnek, de köztudottan más-más értékrenddel és eltérő hagyománynyal. Vallás és kultúra. E két fogalom elválaszthatatlan volt az emberiség eddig ismert történelme folyamán. Hisz ott keletkeztek a nagy kultúrák, ahol kinyilatkoztatás, vagyis valamilyen Isten—Ember érintkezés volt. Itt az európai vagy ezen belül a magyar kultúrában nem lehet elválasztani a vallást a művelődéstől. Az egyházak és a hozzájuk kötődő oktatási, művelődési intézményeknek, egyesületeknek alapvetően fontos szerepük volt az oktatás, a művelődés, a gondolkodó, kiművelt ember formálásában. A mai ember leginkább attól szenved, hogy egy széttöredezett világban él. Már nem rendelkezik azzal az egységlátással, amely segíthetné a világban való eligazodásban. Általában elmondható, hogy nem a minőségi, hanem a mennyiségi ismeret-átadáson van jelenleg a hangsúly. Am nagyon fontos lenne, hogy a tanulás révén kapott információk ne csak egy állás jobb betöltéséhez járuljanak hozzá, ha32 CSEPELI György 2003. 28-30. 33 KOZMA Tamás 2001. 65-70. 3-t CSEPELI György 2003. 36. 35 FRANKL E. Viktor 1997. 70-73.
