Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - MÁRKUS ANDRÁS: Torna Vármegye Leírássa (1824)

MÁRKUS ANDRÁS Torna Vármegye Leírássá (1824) Kedves Magyar Hazánk eleitől fogva mostanáig mindenféle viszontagságok között lévén, Időhöz képest mindenféle módon osztatott 's igazgattatott. Elhervadott első őseink Almus vezérlése alatt Ásiából 889^ Esztendő tájján kiköltözvén, ezen előfoglalt földön megtelepedtek. Almus hogy jó rendbe hagyhassa Bajnok ol drága véreikkel szerzett Hazáját, azt egynéhány kerületekre osztotta fel, 's mindenikben egy egy vezért hellyheztett Ezeredik Esztendőben Szent István első Királyunk látván, hogy Hazánknak felosztása leginkább 'a Hadakozásra tekintene, Igazságnak kiszolgáltatása pedik vagy hátráltatna, vagy épen semisitetne, más áldott lépést tett Hogy ment lehetne 'a Föld népe, mind belső mind külső zenebonáskodásoktól, nyúghatatlaságoktól, 's ezernyi ezer szomorú következésektől több Megyékre szabta fel országát, 's mindennek illő Hivataljáróit, Bíráit, kik az Igazságra figyelmeznének rendelt Ezen bölts el intézése, tsak kevés változások között mostanáig boldogítja ragyogó Maradékit De távol lévén ezektől, magam vágyásaimhoz czéljaimhoz fordulok. Torna Vármegyéről szóUani akarok, annak hajdan már pislogó 's most lebegő Díszeit, Nevezetességeit; illő Ditséreteimmel lelkesíteni, nagyobítani igyekszem - Ugy látzik, hogy ezen Vármegyének hajdan Tótok lakosai valának, de mostan, ritkában találtatnak ezen Torna Vármegyének földjein, Magyarok többnyire lakossal Számos Zsidó s' Czigány Nemzetséget is számlál. Az elsőbbek Korcsmáitatással, Mészársággal, Kereskedéssel, emezek pedig Muzsikával keresik élelmeké. - Vallásra nézve kevés Evangyelikusokat kivévén, majdnem közönségessen Római Catholika vallást követnek. A Lakosok száma husz ezért tészen, mellyek valami 41 Hellséghekbe laknak. Egy Mezővárost Tornát számlál, mellyben Vármegye Nemes Gyűléssei mindenkor az ott lévő ujjonan szépen fel épült Házába tartatnak. Nevezetes Gróf Keglevits szellemetes kertjéről, ahol valami 5 ölnyi mélységű s' kétzér annyi szélleségű négy szegletre épült friss Forássokbúl Idbujdogó Halas Tó találtatik. Nem különben jeles meleg s' hideg Fördők, az említett Kertben, Vendégek számokra alkalmatossan elkészétve vannak. - Gömör, Abaúj, Borsod mind szomszédok tisztelt Vármegyét Határjai közzé szorossan szoríttják. Kiterjedése körül belől 9 vagy tíz Mértföldnyit tészen. - Magossan felemelt sok Hegyei köztt, kelemetes Völgyei, ébreszgető Vidékei terjednek. Nyári Napokban, óhajtott Tavaszi Időkben, itt gyönyörködteti a' tántorgó Lelkeket is, édes zengésseikkel tsudálatos minden féle Madarak Nemei. Találtatnak imitt amott, kősziklák alól kibujdosó példátlan csavargású kártékony folyócskák, mellyek gyakran édes álommal a' keserőségbe merülteket is megnyugtatják. Ezen Hegyekbe sok féle Vadak, majd idő halasztás s'mulatság, majd élelem meg szerzése végett nem legg kissebb fáradozással vadáztattnak, s' nagy divatban, mind a' közönségnél, rnind az Uraságoknál nagynak. Tapasztalásból mondhatom hogy ezen Megye nem utolsó Vidéke országunknak, tiszta idővel messze láttassál vigasztalhattja az Ember szemét, szép Tüneményeket, mindenféle ritkaságokat, ditső Alrnási Kerteket ád itt a' Természet mindeneknek látni. Áldott s' eleven Vidék ez melly ámbár annyira hegyes, még is mindenféle Termeszekre nézve nem szegény hanem inkább gazdag. - Borral, Gabonával, mindenféle Gyümöltsel díszesedik. A' Lakosok