Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - MÁRKUS ANDRÁS: Torna Vármegye Leírássa (1824)
szorgalma tossága pedigh segéti a' Természet erejét, úgy hogy ennek regulátiója által ketőztetve jutalmaztatnak Itt vannak termékeny szántó Földek, mellyek a' Cséplőnek tsak nem egész Télén által pajtájába munkát adnak. Zsí Rétyci, szép Kaszál lói, mellyek a marhát jó húsban, jó Erőben tartják. A' repdeső Munkás Méhek a Télen által jól meg hízott Tulkok és mákon meg kövéredért sertések nem leg utolsóbb jövedelmet hoznak bé. - A' Szöllő mívelés is meszire terjed, rnind jóságba rnind Bősigbe Naprul Napra nevekedik, jobbittatik. - Mindazonáltal itt is tsak az az Erő erősiti a' Lakosok vagyonait, melly több felső Hazánk részeiben helybe van. - Legfőbb Kintsek az Erdők ezeknek szörnyő magos s' szép növésű fái épületeknek helyes és hószu üdőre tartandó tetejeket adnak s' nem külömben sok féle módon Lakósoknak Jövedelmit bővittik, ezen Erdők küön részekre osztódva virágzanak. A' Marha olly nagy, s' erős, hogy idegen tsudálattal Hazánkfi örömmel fügi szemit reá. Kereskedése Torna Vármegyének mind Marhával, nem különben borral, fával, Edényei, Gyümöltsel s' más apro lékokkal bővebb lehetett volna magukat, de már most midőn elmés Tisztviselői a' Közönséges Jót sziveikre révén minden erővel az utaknak a jobbításson az Akadályoknak semmiséttésseken dolgoznak, nem tsekély vigaztalással édes attya fiánknak jobbítatott és jobbíttandó Létyeiket nézük, ezen helyet írásomal által nem léphetem hogy emlékezést áldott Felséges Királyunknak ne tennék, mindjájam Magyarok lő benne szeretyük drága Attyánkat ki országát boldogítani semmi Költséget, fáradságot ösmér, így jól tudván hogy sorsunk Kereskedéssel sokkat jobbittatik terhes summákat nem sajnál annak akadályainak sernrnisétésére és örömei látja czélját teljesíteni. Az utak közt tsak a' Szoroskőinak emlékezést teszek. Ezen ít Gömör Vármegye Rosnyó Várossá felé Almástól fogva egész Hárs kút Hellységik egy mértföldnyinél tovább kiterjeszti magát A' Hegy magosságát bízvást tíz tizenkét ömyinek számlálhatom, tsupa kőszikla alkotása, mellynek közepin az Út vezet, s' azon Kövekbe be ásva, erős Kőfalakkal megtámogattatik, rettenetes kinézése, s' egy tsudálatos Tüneményt okoz, de ennek az rettenetes szépségének valóságát heába szavakban keressék ezt tsak szemlélve érezni lehet! Emlékezetes két Várnak ügy mint Torna s' Szádvárának szomorú omladékjait látni lehete. Mind a' kettő híressek valának majdan negyedik Béla Király idejében, Most a' Szádvára Herczeg Eszterházy a' Torna Vára pedig Gróf Keglevits Jussok s' Birtokokhoz való. Nem messze Torna Várától Szádelli hellységnek magos kősziklái, s' árokban lévő mély s' nagy foglalatú Borlangjai régentői esméretessek. Ezekben a' Tatárok pusztításkor számtalan Eleink menedék helyet keresvén be bújtak, mellyeket a' dühös ellenség egyébbkint kézibe, hatalmában nem tsavarifhatván, a' Barlang Torkánál sokáig tőzelvén az ártatlan Lelkeket Lángal s' Füstéi az élők sorából kitörülte. Ezeknek tsontiai mai napig is meg vannak, s' azon irtóztató Kegyetlenségnek gondolatya jövendőben is az érző Maradékokat szomoríttani fogja. Ide közel szomszéd Görgő Helység fekszik, mellyben ugyan fenn emiétett Béla Királynak Kastélya, s' kedvelt Lakása vala. Ezen Épületnek most már tsak Helyszínét látni lehet, Görgő helységnek sok nemes Lakosai vannak. - Emiéttenni méltó Szelicze Helység határában lévő Lednicze Barlang, a' mellyet mind eddig a' Természet Vizsgáilói ki nem tanulhatták s' vizsgálhatták, s' talántán örökén homályban marad. Ezen Barlang belől jeges, melly jég nyáron által olvadozván az esméreüen mélységbe vezető csepegései nagy zúgást okoznak, emberi szózat, vagy puska lövés, határtalan Echót belőről, meredek kősziklák közeől viszsza ád. -Egyebb iránt A' Vármegye, felső s' alsó Járásokra fel van osztva, mellyekben két két Szolga Biró s' ugyanannyi Esküdt Urak Igazságnak végre hajtóji. De vannak ezeken kivül Úri Rendek, Vármegye tisztiéi, tanúit Férfiak, kiknek a' Magyarok virágzása leg kedvessebb kintsük, egy szóval ezek igaz Magyarok, jó Barátok, Királyt s' Hazát szeretők.
