Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

A vacsorára már hazavárták az aratókat. A gazda egy porció pálinkával megkínálta őket, majd feltálalták a levesben főtt húst és a hozzá illő salátaszószt vagy iborkát Ha a húst nem látta a gazdasszony elégnek, akkor készített még szalonnás rántottát, vagy gombát sütött. Tyúkokat is vágtak ilyenkor, megtöltötték és húslevest főztek vele. A húst is kenyérrel és iborkával fogyasztották el. Csépléskor hasonlóan alakult a munkások, a segítők étkezése, mint aratáskor. Már 70 évvel ezelőtt géppel csépeltek ezeken a tájakon. A Turóc-völgyben csépeltek legtovább cséppel. A cséplők nem kaptak kosztot, ők hazajártak ebédelni. Lévárton kint is és bent is csépeltek. A gépi cséplésnél segítőket a háziak kosztolták. Közösen früstököltek kenyeret, szalonnát, tejeskávét. Az ebédre megfőzték a húslevest. Vacsorára dinsztelt krumplit vagy valamilyen haluskát készítettek. Ha a falu szélén felállított kazalnál csépeltek, a früstököt, ebédet kihordták az embereknek. Egy cséplőgéphez kb. 7-8 férfi kellett és hét asszony, ennyi személy részére főzött a gazdasszony csépléskor, de a cséplés nem tartott olyan hosszú ideig, mint az aratás. Más közös munkákat is végeztek a falvakban egymásnak kölcsönösen. Ilyen volt például a házépítés. Ilyenkor mindig az építtetőnek kellett gondoskodni a kosztolásról. Szinte elmaradhatatlan volt a pálinka. A reggeli lehetett szerényebb étel, például dinsztelt krumpli, amelyhez vékony karikákra vágták a krumplit, egy nagy serpenyőbe tették füstölt szalonnából való zsírba. Vöröshagymával, sóval, paprikával ízesítve megsütötték. Nagy serpenyőben tették az asztalra, mindenki szedett belőle annyit, amennyit megkívánt. Régen fakanállal ették cseréptányérokból. Az ételt még díszítették is a sült szalonna tepertőjével. Mindenki elé tettek egy sempelyes begrét friss tehéntejjel. Az építők déli ebédje követte a megszokott heti étkezési rendet. Szerdán és pénteken habart bableves és vaj alján, túrós trapacska készült számukra is. Kedden és csütörtökön húslevest főztek és pampuskát sütöttek, de előfordult, hogy rántott levessel juhtúrós trapacskával laktak jól. Vacsorára elfogyasztották a maradék ételt, vagy ismét krumplit sütöttek, melyhez írót vagy tejet ittak. Kutak A kútásók étkeztetését a megrendelők vállalták. Hasonló ételekkel látták el a kutasokat is, mint a többi munkást. Meg kell említeni, hogy halálesetben a faluban lakó férfiak közösen ástak sírt. Sírt ásni az ment, aki akart. A gyászoló család munkájukat pálinkával és frissen sült kenyérrel viszonozta. Egy ember ásott, a többi 10-15 férfi a sírgödör mellett álldogált és beszélgetett, iszogatott. „A halotti tor tulajdonképpen itt kezdődött a sírásásnál. Télen még tüzet is raktak a sírásók és a tűznél beszélgettek a halott életéről" idézte fel a múltat Ulmanné Jarabkó Margit gyűjtésében az egyik dernői lakos. Ma már pénzért ássák a sírt a falusi temetőkben is.