Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

A jellegzetesebb út, hogy a kemence teljesen kikerül a pitvarba. Mivel a Felföld keleti területein ez a helyiség rendkívül keskeny, gyakran tejesen ki is tölti. A kemence egy alacsony padkán áll, tipikus tartozéka a kis sár emelvényre helyezett vas főzőlap hátul egy rövid kürtővel . Ezzel a lakóhelyiség nemcsak a füsttől, hanem - legalábbis nyáron - a főzéstől is mentesült és hosszú évszázadok után valóban szobává vált. Kemence, rajta takaréktűzhely mellé építve aszaló a konyhában, Nyíri (Abaújm.) A kályháskemence A Felföld nyugati felének ismertetése során már utaltam a kályháskemencékre. Ezek sajátos szerepet játszottak a terület népi építészetében. Természetesen itt is vannak kályhára utaló korai adatok, de az 312 1495-ben említett sajónémedi kályhásmester , vagy a Szlovák Néprajzi Atlasz mintafeldolgozása egyik térképlapján feldolgozott XV-XVI. századi kályha adatok például Kassáról (Kosice), Krasznahorkáról (Krasná Hőrka), Murányból (Murárl), Létánfalváról (Letanovce), a szepesi várból (Spissky hrad), Szepeshelyről (Spisská Kapitula), Csütörtökhelyről (Spissky átvrtok), Késmárkról (Kezmarok), Alsólehnicről (Cerveny Klástor), stb.

313 nem az egykori falusi lakosság kályháiról vallanak. Már valamivel közelebbi terület kályhahasználatáta utal a miskolci Zöldfa vendégfogadó 1745-ös inventáriuma, ahol többször említik a „kályhás kemenczé"-ket

314

. 311. Pl. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 269. 312. BODO Sándor 1975. 538. 313. EAS mintafeldolgozás 31. térkép 314. DOBROSSY István 1981. 97., 98.