Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

A kályháskemencék paraszti használata a Felföld nyugati részein tűnik nagyobb hagyományúnak. A Nógrádban a néprajzi gyűjtők által fellelt kályhákat losonci készítésűnek tartották. Valóban, a losonci fazekasok limitációjában már a XVIII. század közepén szerepelnek a kályhák, köztük a közönséges zöld is

315

. Az ilyen zöld kályha GÖNYEY Sándornál is felbukkan, és hangsúlyozza, hogy nemcsak fűtésre, hanem kenyérsütésre és valószínű főzésre is szolgált

316

. Heves megyében a Zagyva völgyében a Hatvan feletti szakaszon, továbbá a Tárna középső folyása mentén lévő falvakban bukkan fel a kályháskemence. A kompolti németek, egyébként Losoncról beszerzett, kályháinak BAKÓ Ferenc etnikus sajátosságot tulajdonít

317

, de ez nem túlzottan valószínű, hiszen szélesebb el terjedésű tüzelőberendezésről van szó, mely például Csecsén magyar, Kozárdon szlovák lakosságú faluban is fellelhető

318

. Mégis, inkább Nógrád az, ahol a fejlődés ebben a vonatkozásban előrébb járt mint a szomszédos hevesi, vagy északnyugat-borsodi vidékek. Nógrád megyében már a múlt század közepe, harmadik negyede táján épült házakban szinte csak kivételként lelhető fel a belülfűtős, belső füstelvezetéses kemence, ritka a szobában lévő, de szájával a konyhába néző kemence is. Legtöbb házban már rakottűzhely, és többnyire táblás kályháskemence állt. Ez utóbbinak egy határozott elterjedésterülete mutatható ki a Lókos patak menten, Rétság környékén, de a néprajzi adatok arra utalnak, hogy a Börzsöny-hegységben, az Ipoly mentén is széltében használták ezt a tüzelőberendezést

319

. Kívülről fűtött kályháskemence tálalakú kályhacsempéba, Csornád (Pestm.) 315. ZÓLYOMI József 1974. 29. 316. GÖNYEY Sándor 1938. 275. 317. BAKÓ Ferenc 1984b. 116. 318. BALASSA M. Iván 1988a. 493-494. 319. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 364. kk.