Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Selmeczi Kovács Attila: A szálasgabona és a takarmányfélék tárolóépítményei Észak-Magyarországon

A SZÁLASGABONA ÉS A TAKARMÁNYFÉLÉK TÁROLÓÉPÍTMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON SELMECZI KOVÁCS ATTILA A hegyvidék hagyományos településformájának és gazdálkodási rend­szerének nélkülözhetetlen eleme a szálasgabona tárolására és szemnyeré­sére szolgáló legterjedelmesebb gazdasági épület, a csűr. Györffy István a hegyvidéki település és gazdálkodás meghatározó, tipikus tényezőjének tekintette ennek az építménynek használatát, 1 noha utalt az Alföld és a hegy­vidék közötti átmeneti formák számos változatára. Ha Észak-Magyarország hegyvidéki övezetét a Tárna folyó vonalától a Zempléni-hegységig végigte­kintjük, a csú'mek nevezett gazdasági tárolóépület emléke egységesen kiraj­zolódik. A Tárnától nyugat felé haladva azonban már nemcsak az épületforma és használatának módja, hanem a terminológia is szembeötlő eltérést mutat: Bodonyban még a csűr elnevezést ismerik, Nádújfalun a csűr mellett a pajta is előfordul, mint gyakori megnevezés, az innen nyugatra eső településeken kizárólag a pajta terminus járja. 2 Őrhalomban viszont, ahol a beltelken álló tárolóépületet egyöntetűen pajtának nevezik, többen is úgy emlékeztek visz­sza, hogy a régi öregek a település körüli kertekben lévő gabonatároló épüle­teket csűrnek mondták, és valamikor abban csépelték el vagy nyomtatták ki a szemesterményt. Ez a sajátos terminológia változás ugyan másutt nem mutatkozik meg, mégis figyelmet érdemel, mert szorosan összefonódott az épület szerepköré­nek átalakulásával. Ugyanis a gépi cséplés általánossá válása nyomán a szálas gabona tárolására szolgáló épület mindenütt elvesztette eredeti sze­repkörét, és alkalmazásának új, változatos formáira adott lehetőséget. A múlt század végétől tulajdonképpen az egyes parasztgazdaságok egyedi szük­ségleteinek megfelelően formálódott az épület szerepköre, ezzel összefüg­gésben építőanyaga, építésmódja és használata. Azzal a sajátos jelenséggel is számolni kell, hogy éppen a múlt század végétől - különösen az iparosodó vidékeken, főként Salgótarján, Ózd környékén - a kétlaki parasztok portáin a módosabb lakóházak mellett mind jobban elszaporodtak az anyagi erőt repre­zentáló terjedelmes gazdasági épületek, melyek többsége eleve kihasználat­lan maradt. Az elsődlegesen társadalmi, presztízsfunkciót betöltő csűrök vagy 1. GYÖRFFY István 1935. 228. 2. A terminológiai és alaprajzi megoszlásra I. BARABÁS Jenő 1967. 2-3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom