Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Selmeczi Kovács Attila: A szálasgabona és a takarmányfélék tárolóépítményei Észak-Magyarországon

A SZÁLASGABONA ÉS A TAKARMÁNYFÉLÉK TÁROLÓÉPÍTMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON SELMECZI KOVÁCS ATTILA A hegyvidék hagyományos településformájának és gazdálkodási rendszerének nélkülözhetetlen eleme a szálasgabona tárolására és szemnyerésére szolgáló legterjedelmesebb gazdasági épület, a csűr. Györffy István a hegyvidéki település és gazdálkodás meghatározó, tipikus tényezőjének tekintette ennek az építménynek használatát,

1 noha utalt az Alföld és a hegyvidék közötti átmeneti formák számos változatára. Ha Észak-Magyarország hegyvidéki övezetét a Tárna folyó vonalától a Zempléni-hegységig végigtekintjük, a csú'mek nevezett gazdasági tárolóépület emléke egységesen kirajzolódik. A Tárnától nyugat felé haladva azonban már nemcsak az épületforma és használatának módja, hanem a terminológia is szembeötlő eltérést mutat: Bodonyban még a csűr elnevezést ismerik, Nádújfalun a csűr mellett a pajta is előfordul, mint gyakori megnevezés, az innen nyugatra eső településeken kizárólag a pajta terminus járja.

2 Őrhalomban viszont, ahol a beltelken álló tárolóépületet egyöntetűen pajtának nevezik, többen is úgy emlékeztek viszsza, hogy a régi öregek a település körüli kertekben lévő gabonatároló épületeket csűrnek mondták, és valamikor abban csépelték el vagy nyomtatták ki a szemesterményt. Ez a sajátos terminológia változás ugyan másutt nem mutatkozik meg, mégis figyelmet érdemel, mert szorosan összefonódott az épület szerepkörének átalakulásával. Ugyanis a gépi cséplés általánossá válása nyomán a szálas gabona tárolására szolgáló épület mindenütt elvesztette eredeti szerepkörét, és alkalmazásának új, változatos formáira adott lehetőséget. A múlt század végétől tulajdonképpen az egyes parasztgazdaságok egyedi szükségleteinek megfelelően formálódott az épület szerepköre, ezzel összefüggésben építőanyaga, építésmódja és használata. Azzal a sajátos jelenséggel is számolni kell, hogy éppen a múlt század végétől - különösen az iparosodó vidékeken, főként Salgótarján, Ózd környékén - a kétlaki parasztok portáin a módosabb lakóházak mellett mind jobban elszaporodtak az anyagi erőt reprezentáló terjedelmes gazdasági épületek, melyek többsége eleve kihasználatlan maradt. Az elsődlegesen társadalmi, presztízsfunkciót betöltő csűrök vagy 1. GYÖRFFY István 1935. 228. 2. A terminológiai és alaprajzi megoszlásra I. BARABÁS Jenő 1967. 2-3.