Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
1 CSORBA CS., 1974. 28, 46.; Joó T., 1979. 136.; BALPATAKI B., 2 GuzsncT., 2003.127. 1987. 17.; GUZSKT., 2003.124-128, 217.; BALPATAKI B., 2004. 1 CSORBA CS., 1974. 28,46.; Joó T., 1979.136. 18. * BALPATAKI B., 1987.17., BALPATAKI B., 2004.18. 129. SAJÓVÁMOS - VÁRHELY A Várhely dombjának maradványát, melyet az újabb térképek már erősen rongáltnak ábrázoltak, 1984 körül teljesen elhordták, helyén ma sík terep, szántóföld található. Helyét egy 1885. évi térkép rögzíti a község D-i szélétől kb. 200 méterre, a Kis-Sajó jobb partjához közel, a Szirmabesenyő felé vezető országút Ny-i oldalán. 1 A történeti irodalomban először Fényes Elek említi, hogy Vámoson „a Sajó partján romjaiban a hajdan híres Mágocsiak várroma, [és] több helyen besánczolt tábor-helyek" láthatók. 2 1864-ben „Várdomb" név alatt említik a várat és sáncait, amelyet a Sajó vize folyt körül. A helyi hagyomány úgy tudta, hogy ezen vártól kapta a Benda-család a nemesi levelet és mint írták, utódaik most (1864 !) Ecsegen laknak. A vár romjaiból épült, az öreg emberek emlékezete szerint, az akkori birtokos, gróf Keglevich kastélya. Ásás alkalmával kardok, nyilak, lándzsák, sarkantyúk, bronz gyertyatartók, gyűrűk, stb. kerültek elő. 3 Kandra Kabos szintén mint a Mágocsiak várromját említi, és így ismeri Babik József is. 4 Mint „földerődítményt" említi Nyíri Dániel és a közeli híd melletti vámszedő helynek tekintette. 5 1983- ban Koós Judit és Simán Katalin végzett leletmentést a Várhely dombján, amelyet akkor már régóta homokbányának használtak. Településnyomokat, cserepeket és csaknem 1 m vastag omladékréteget találtak, egyúttal a korábban előkerült tárgyak közül vastárgyakat (szablya, sarkantyú, kasza, stb.) is begyűjtöttek a miskolci múzeum számára. A helybeliek akkor is említették a régi hagyományt, hogy a sajóvámosi kastély építéséhez, amely a 2. világháborúban pusztult el, innen szállítottak követ. Koós Judit és Simán Katalin a Várhellyel szemben az országút K-i oldalán lévő lapos dombháton, ahol akkor gépi talajegyengetés folyt, kő- és téglaházak maradványait látták, komkat középkori és késő középkori cserepek jelezték. 6 1984- ben Kiss Gábor is ismerteti a szerinte különösebb szerepet nem játszó várat, melyről úgy tudja, hogy 1599-ben a törökök pusztították el, megmaradt köveit pedig a lakosság hordta szét, de adatainak forrását nem adta meg. 7 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze - az elpusztult erődítmények között említve - a várra vonatkozó adatokat. 8 2003 őszén Horváth Antónia végzett terepbejárást az országút K-i oldalán lévő lapos dombháton, ahol nagy mennyiségű középkori kerámia töredéket talált a szántásban, az úttól D-re eső, kissé kiemelkedő, 600 x 400 m-es területen. A leletsűrűség alapján házhelyeket tudott elkülöníteni. 9 Vámos kezdetben a Miskolc nemzetség birtoka volt, akiknek tagjai 1237-ben IV. Béla király öccsével, Kálmán szlavón herceggel cserélik el. 1320-ban és 1326-ban azonban már az [Ákos nembeli Csetneki] Benedek fiai - köztük a Bebek család őse - osztozkodnak a birtokon. 10 A várat pelsőci Bebek Imre erdélyi vajda, és borsodi ispán építhette engedély nélkül nem sokkal 1445 előtt, mivel az 1445. évi 4. törvénycikk nevesítve építőjét, megengedte fennmaradását. 11 1446-ban „in Castro Wamos" innen keltezi levelét ő maga, valamint Bebek (Detre) nádor fia László. 12 1449-ben Bebek Imre özvegyének vámosi vámagya Bakó Ferenc; az özvegy 1452-ben innen keltezi egyik levelét. 13 1459-ben is említi a várat egy királyi oklevél, amelyből megtudjuk, hogy a vár vámagyát Kerezthwri Lászlót a király birtokelkobzással büntette, mivel „a minap a Wamos-i vajda fiának: Imrének a fiát [Pált], mint saját urát kizárta Wamos várából." 14 1466-ban a megyei közgyűlésen a kazai Kakas család tagjai tettek panaszt, miszerint az Albert király halálát (1439) követő zűrzavarban a néhai pelsőci Vajdafi Imre nagy darab [Kaza-i] (Borsod m.) erdőrészüket kivágatott s a kivágott fát elhordatta Vamos-i kastélyába, ezért a közgyűlés felhívta a néhai Imre fia Pált, hogy tisztázza magát a vád alól. 15 1469-ben a Csetneki család tagjai a budai káptalan előtt tiltakoztak és eltiltották Mátyás királyt, hogy Krasznahorka és Vámos várak és tartozékaik negyedét eladományozza, valamint attól, hogy Szapolyai Imre szepesi ispán, jegyese valamint vámosi Vajda fia Imre özvegye és mások a birtokokat elfoglalják. 16 E tiltakozás alapját az képezte, hogy 1470 körül Szapolyai Imre házasságot kötött Bebek Orsolyával, a Csetnekiek pedig a Bebekekkel rokon család volt. Bár a Csetnekiek 1492-ben Vámost örökjogon a magukénak mondják, azonban még ekkor is tiltakoztak annak eladományozása ellen. 17 Hogy e tiltakozás részben eredménytelen maradt azt később az is jelezte, hogy 1500-ban Szapolyai János vámosi officialisât (tisztartóját) említi egy oklevél. 18 A várat még 1556-ban is két esetben enúítik, ekkor birtokosa Bebek Ferenc a vár megerősítéséről intézkedett. 19 A várra vonatkozóan későbbi adatok nem ismertek, valószínűleg még a 16. század folyamán elpusztulhatott. A fentiekben már említett jelentős terep-átalakítás kizárja annak lehetőségét, hogy a helyszínen az egykori erődítményről további adatokat nyerjünk.
