Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
1 B.-A.-Z. M. Lt. U. 567. sz. térkép 2 FÉNYESE., 1851. ÍV. 260. 3 PESTY F., 1988. 297,414. 4 KANDRAK., 1871. okt. 19.; BABKJ., 1904. 6, 47. 5 NYÍRYD., 1926.3. 6 L. WOLF M. - SIMÁN K., 1983-1984. 86. - Koós Judit és Simán Katalin jelentése. 1983. január 20. HOM Régészeti Adattár. 'KISS G., 1984.121. 8 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 59-60. 9 Horváth Antónia jelentése. HOM Régészeti Adattár 3512. Hellebrandt Magdolna szíves közlése. - A lelőhely valószínűleg a középkori (Belső)Vámos falu helyét jelöli, ezen a településrészen épült a vár is. 10 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 136.; GYÖRFFY GY., 1987. I. 814. - A falu 1320-ban már a Kis-Sajó két partján helyezkedik el: DNy-ra Belső Vámos, ÉK-re pedig Külső Vámos terült el. Vö.: AOkl. V. 690. sz. 11 CSÁNKID., 1890. 164.; DRH. I. 342.; ENGELP., 1996.1. 454. „ Wamus Emeriti de Pelsewcz in comitatu de Borsod' 12 Dl. 13965; Dl. 13966 13 Dl. 14244; CSÁNKI D., 1890. 164.; ENGELP., 1996. I. 455.; Dl 98081 14 Dl. 15412 - Az adatra utal: KÁLNICZKY L., 1982.155. 15 Dl. 90142 - Egyben az adat arra is rávilágít, hogy a vár (castellum) már 1439-ben is fennállhatott. 16 Dl. 16911 17 CSÁNKI D., 1890.185. 18 Dl. 84003; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 136. 19 KOPPÁNY T„ 1974. 286, 296.; MOL NRA 659/1 (Détshy Mihály szíves közlése.) 130. SÁROSPAT A városra vonatkozó, eddig feltárt 16. századi irott források a ferences kolostor, hécei castellum és nem utolsósorban a Vörös-torony és az ahhoz kapcsolódó erődítésrendszer mellett még további nemesi lakóépítményeket illetve esetleges erődítéseket is említenek. Ezek lokalizálása nem egyértelmű, de nem kizárt, hogy valamennyi ugyanarra az építményre, a mai Szent Erzsébet utcában található rk. plébániaház elődjére vonatkoztatható. Az eddigi kutatás ugyanis feltételezi, hogy Sárospatakon már all. században egy királyi udvarhely létezett - ez lett volna Szent Erzsébet, LT. Endre lányának születési helye - s ennek tartozéka lett volna a késő-gótikus plébániatemplom D-i oldalán, a plébániaház előtt feltárt rotunda. 1 1526 előtt a városban állt még egy „vár", a Bodrogon átvezető mai híd közelében. Építésének ideje ismeretlen, Koppány Tibor azonban feltételezi, hogy azt is a Pálócziak emeltethették még a 15. sz. végén. A család 1500. évi birtokosztozása alkalmával Pálóczi Imre özvegyéé és gyermekeié. 1519-ben Pálóczi Antal és húga Katalin birtoka. Pálóczi Antal 1526-ban Mohácsnál esett el, Katalin - mint akkor Csaholi Imre özvegye - 1527-1529-ben lakott benne gyermekeivel. 2 „ALSÓVÁR" 1529-ben egy a Bodrog partján állt „pattaáumról" értesülünk, melyben a terebesi várnagy őrséget helyezett el. 3 1567-ből egy „domus domini terrestris"-rö\ van tudomásunk, 4 s végül egy kései, 1577. évi tanúvallomás említi az utolsó Pálóczi, Antal húga, Katalin lakóhelyét a hídnál, „mely var volt also varnak hitak" , 5 mely utóbbi Détshy Mihály szerint ugyancsak elpusztult volna 1528-ban. 6 Bár az utóbbi építmények pontosabb lokalizálása aligha lehetséges, további ásatásokig nem vethető el Szűcs Jenő elmélete, mely szerint a nagy kiterjedésű plébánia-telek a jezsuitáknak történt 17. sz-i eladományozásáig mindvégig földesúri tulajdonban volt - azaz az itteni királyi udvarhelyet örökölték volna a város késő középkori földesurai is, akik (egyik) kúriáját itt kell keresnünk. 7 1 Szűcs J., 1993.1-3. 2 KOPPÁNY T., 1999.196. 3 DÉTSHYM., 1987b. 123. 4 Szűcs J., 1993. 18.; DANKÓ K. - FELD I. - SZEKÉR GY., 1999. 378.15. sz. jz. 5 DÉTSHYM., 1987b. 123.; DÉTSHYM., 2002. 21-22. 6 DÉTSHYM., 1966a. 186.; DÉTSHYM., 2002. 25. 7 Szűcs J., 1993. 18. 131. SÁROSPATAK - KOLOSTORERŐDÍTÉS A középkori mezőváros plébániája és a hécei főúri kastély (ld. ott!) között félúton, a település É-i szélén, az É-D-i főút K-i oldalán, a mai református kollégiumtól ÉK-re határozta meg az 1970-es években Dankó Katalin a 13. századi eredetű ferences kolostor helyét és tárta fel - a ma családi házakkal beépített területén - néhány részletét. 1 Egy 1444-ben kelt, Pálóczi Simon és Perényi János kiegyezéséről szóló oklevél szerint Perényi boszszúból elfoglalta Patak városát az ottani kolostorból kialakított fortalitiummal, de ekkor kötelezi magát annak visszaszolgáltatására. 2 Az eddigi kutatás ezt az adatot az ekkor épp romladozó és részben elnéptelenedett ferences kolostora vonatkoztatja, miközben nem kizárt a jelenleg még ismeretlen helyen állt domonkos kolostorral való azonosítás sem. 3 Dankó Katalin részleges feltárása mindenesetre ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta, ehhez a területen további kutatások szükségesek. 1 DANKÓ K. - SZEKÉR GY., 1994.359-376. 2 DÉTSHYM., 1966a. 182.; DÉTSHYM., 2002. 16. 3 DÉTSHYM., 1999 396-397.
