Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Béla131 és felesége személyéhez kapcsolódó történetek
azokkal a dolgokkal teszik napról-napra mind mélyebbé, amelyeket itt sajátítottak el. Az első tanfolyamok népszerűsítésénél az én szerény segítségemet is igénybe vették, s így ennek köszönhettem az iskolánál tizenegy évi elnöknői állásomat és azt, hogy a minisztérium két hétre kiküldött Németországba az ottani háztartási iskolákat tanulmányozni. Putnok Kegyelmes ura egykor még nem is remélte, hogy hároméves gazdasági intézetté fejlődik az egyéves tanfolyamra tervezett és 24 növendék számára épült iskola, melyet oly büszkén mutogatott előkelő vendégeinek, mert ismertté akarta tenni, hogy minden 4-5000 lakosú helyen létesítsenek ilyet az országban és tegyék ott kötelezővé az egyéves tanfolyamok elvégzését az ismétlőiskolából kikerült leányok számára. Közismert volt a virágok iránti nagy szeretete is. „Sok-sok virág” ez volt a jelszava, midőn kezdődött a „virágos Budapest” kultusz, O sietett azt Putnokon is megvalósítani. Sok száz cserép piros muskátlit osztott szét a nép között, mert ez volt a kedvenc virága. Nemcsak oklevelet, de pénzjutalmat is adott a jól gondozott virágokért. Az erdőben pedig halastavat létesített, séta-utakkal körülvéve. A város végén lévő állatvásár tereit szintén O hozatta rendbe és kerítette be. A vasúti állomást megnagyobbíttatta és elrendelte annak parkírozását, - mellette egy fenyőliget létesítését, hogy már a megérkezéskor ózondús levegőt szívjon a Putnokra érkező utas, így mondotta O azt. Tréfásan kijelentette, hogy mindig csak annak a városnak van bő szüretje, amelynek minisztere van. Egyik minisztertanácson meg is kérdezték tőle, hogy a harmadik egyetemet is nem Putnokon akarja-e felállítani? Mosolyogva mesélte ezt azzal a megjegyzéssel, hogy bár egy fogalom alá tartozna: Pest, Páris, Peking, Putnok. Visszatérve a Putnokra vonatkozó kedves terveire, fel kell még sorolnom, hogy állami sörgyárat akart itt létesíteni. Azonkívül gőzfürdőt. A piac főterén egy nagy szökőkutat tervezett és a teret parkíroztatni akarta, a négy sarkon rózsalugasokkal. A vásárok megtartását a Jobbágysorra tervezte. A legfőbb vágya, terve az volt, hogy az Eger-putnoki vasútvonalat — mely szintén az O érdeme — a Tátráig kiépíttesse Aggtelek, Krasznahorka, Dobsina, Murány érintésével, mert hogy az Alföldről ez lenne a legrövidebb útvonal a Tátrába. Az itt felsorolt dolgokra már mind megvoltak neki a rendszeresen kidolgozott tervezetek és ha a háború közbe nem jön, mind keresztül is vitte volna, nem csupán nagy hatalmánál és kulturált szépérzékénél fogva, de legfőképpen a szülőmegyéje iránti mélységes szeretetétől sarkalva. Egy érdekes dolgot kell még felemlíteni, ugyanis 1910-ben két helyen lépett fel, hogy biztosítva legyen a mandátuma. A miskolci programbeszédjében a Sajó hajózhatóvá tételéről beszélt, úgynevezett repülő gátakkal tervezte azt, persze csak teherszállításra és Bánréve lett volna a végállomása a kis teherhajónak. 218
