Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Béla131 és felesége személyéhez kapcsolódó történetek
Midőn aztán mindkét helyen megválasztották, a besztercebányai mandátumot tartotta meg. Ekkor a miskolci választók csalódását az ottani lapban egy humoros versben írták meg, melynek ez volt a refrénje: „Nincs miniszter, nincsen hajó, pocsolya marad a Sajó. ” Mire ő kijelentette, hogy „ de igenis lesz a Sajón hajójárat. ” Lett volna is, de jött a világháború és utána pedig a nagy katasztrófa, mely agyongyötört hazánkon végigsodort és ekkor O is menekülni volt kénytelen, s hónapokig tartó távoliét után testben, lélekben teljesen megrendülve, összetörve jött haza. A köztünk töltött néhány hét már csak lassú haldoklása volt fizikumának, a javulás minden reménye nélkül. Kastélya verandájáról látta a trianoni határt, s mindannyiszor szomorúan felsóhajtott ezekkel a szavakkal: „Nem lehet azt majd túlélni, hogy az ország Bánrévénél kezdődjön és végződjön! ” De sajnos, még le sem zajlott a háború, midőn áldásos életének 53-ik évében, 1919. október 14-én bekövetkezett korai halála. A putnoki közönség hálás kegyelete szép művészi kivitelű szobrot állíttatott az emlékére a piac főterén, melyet annakidején a hősi emlékművel egyidejűleg lepleztek le országos ünnepség keretében. Kegyelmes urunk utolsó kívánsága volt a temető rendezése, körülkerítése, sőt a tervet már el is készíttette, de sajnos ennek keresztülvitele anyagiak hiányában még késik, pedig O már harmadik évtizede ott pihen álmodva nemzetének egy szebb-jobb jövőjéről. ... Végül pedig befejezésként egyik kedvenc mondását idézve: „Aki a búcsúzást kitalálta, az a szeretetet nem ismerte soha. ” ígérjük, hogy mi nem is akarunk az emlékétől búcsút venni, s így kegyeletből ennek a cikknek minden sorát egy-egy szál piros muskátliként, - mint soha el nem hervadó összekötő virágfüzért szenteljük az O emlékének! ”in A grófék és a putnoki borbélymester 13é 1 ai31 feleségéről, Pálma grófnéról azt írja a kortárs szemtanú: „Tapintatos, gyöngéd modorával elsimított minden ellentétet és művelt, kedves lénye és magas társadalmi állása az egyes osztályok között oly finom összekötő kapcsot képezett, melyet mindenki mély tiszteletben tartott.“1'3 Nemcsak a kortárs, esetleg elfogult krónikás mondja ezt. Erről tanúskodik az az 1909. április 20-án keltezett kézírásos levél is, melyet Alberth István putnoki borbélymesternek küldött, s melyben biztosítja a címzettet, hogy kérésének a gróf eleget fog tenni, s biztatja, hogy a legközelebbi putnoki tartózkodásukkor személyesen is keresse meg a grófot. 14 Alberth István Budapesten szerzett úri fodrász és fogtechnikusi 712 713 714 712 P. KÁLNICZKY Vilma 1942. 59-65. 713 GMA: P. Kálniczky Vilma 1915. 6. 714 A levél eredetije magántulajdonban van, másolatát lásd GMA: 95. 63. 3. 219
