Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

elsősorban a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara vette át az őt megillető feladatokat, a Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék pedig - a Herman Ottó Múzeumban ennek kihelyezett egysége működik -, kifejezetten a muzeológiai-tudományos tevékenységnek szabott új kereteket. (Korábbi és jelenlegi tanszékvezetői, Szabadfalvi József és Fügedi Márta a múzeumból kerültek az egyetemre.) A múzeumban folyó néprajzi kutatások egy része természetes módon kapcsolódik a gyűjtemény tárgyi anyagához, illetve - vele összefüggésben - a tárgykészítők és tárgyhasználók etnográfiai problematikájához. Ebben a körben az elmúlt évtizedben is számos tanulmány és könyv született, amelyek közül kiemelésre érdemes a Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete című monográfia, ami a megyék népművészetét bemutató sorozat részeként látott napvilágot.

3 Szép eredményeket hoztak a népművészet vizsgálatában Fügedi Márta, Szabadfalvi József és Vida Gabriella kutatásai is.

4 A vizsgálatok másik nagy területét a különböző tájak népeinek életmódja, a hagyományos gazdálkodás kérdéskörei, illetve az anyagi kultúra különböző részterületei jelentik. Szép eredmények születtek az állattartás, pásztorkodás kutatásának körében,

5 itt összegződtek a népi építészettel kapcsolatos regionális vizsgálatok

6 és újabb eredmények a Bodrogköz kutatásában.

7 A társadalom vizsgálatában Bencsik János történeti-néprajzi kutatásait kell kiemelni,

8 s külön említést érdemelnek a fiatalon elhunyt Kunt Ernő vizuális antropológiai kutatásai, amiket a Herman Ottó Múzeum anyagában kezdett el.

9 3 Szerkesztette: Fügedi Mária. Kiadja a Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1997. 542 lap. Vö. még Veres László-Viga Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum műkincsei. Miskolc, 1999. 375 lap. Számos néprajzi tárgy bemutatásával és részletes intézménytörténettel. 4 Pl. Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben. Officina Musei 1. Miskolc, 1993. 228 lap; Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Officina Musei 6. Miskolc, 1997. 207 lap; Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században. Officina Musei 8. Miskolc, 1999. 121 lap. 5 Pl. Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása. Borsodi kismonográfiák 36. Miskolc, 1992. 198 lap; A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke jelentette meg Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Ethnica Kiadó, Debrecen, 1991. 208 lap. 6 A Herman Ottó Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum közös konferenciát rendezett 1989-ben, aminek az anyagát is együtt jelentettük meg. Balassa M. Iván-Cseri MiklósViga Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Miskolc-Szentendre 1989. 361 lap; A miskolci múzeum volt a kiadója Balassa M. Iván regionális építészeti monográfiájának is: A parasztház története a Felföldön. Miskolc, 1994. 306 lap. 7 Viga Gyula: Hármas határon. Fejezetek a Bodrogköz változó népi kultúrájából. Officina Musei 4. Miskolc, 1996. 335 lap. 8 Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században. Történeti és néprajzi tanulmányok. Miskolc-Tokaj, 1993. 366 lap. 9 A SIEF-UNESCO Néprajzi Képkutató Munkabizottsága 1988 áprilisában a Herman Ottó Múzeum Vizuális Kultúrakutató Osztálya szervezésében rendezte konferenciáját. Vö. BildKunde-Volks-Kunde. Kunt Ernő (Hrsg.) Miskolc, 1990. 382 lap; Az intézmény a Herman Ottó Múzeum Évkönyve című periodikájának XXXII. kötetét Kunt Ernő emlékének ajánlotta (szerk.: Veres László-Viga Gyula, Miskolc, 1994. 562 lap).