Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

Miskolc földrajzi feltételeinek is van szerepe abban, hogy a Herman Ottó Múzeum tudományos tevékenységében meghatározó szerepe van a Kárpátmedence északkeleti térségében együttélő népek kutatásának, az interetnikus kapcsolatok kérdéskörének. Ez a problematika természetes módon van jelen a térség valamennyi muzeológiai szakágában. A sikeres 1984. évi tanácskozás után, 1995-ben újabb konferenciát rendeztünk az interetnikus kapcsolatokról, aminek anyagát önálló kötetben adtuk közre.

10 Sajnálatos, hogy - A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei című periodikánk megszüntetésével (1993) - befejeződött a Szlovákiai téka című sorozatunk megjelentetése is, ami a szomszédos szlovákiai területek szakirodalmának szemlézésével példamutató volt a határ menti térségek tudományos együttműködésében. Számos kiadványt jelentetett meg a múzeum, amelyek részben a tudománytörténet körébe sorolhatók, részben pedig a térség vizsgálatának eddigi eredményeit, egy-egy jeles tudós személyiség életpályájának eddig befutott szakaszát összegzik. Különösen sok publikációjelent meg Herman Ottóról,

11 Lajos Árpádra, könyvének új kiadásával emlékeztünk.

12 Bencsik Jánost és Szabadfalvi Józsefet munkásságukat bemutató önéletrajzi és bibliográfiai kötetekkel köszöntöttük.

13 Más bibliográfiai köteteket is megjelentettünk, amelyek alkalmasak a múzeum munkatársainak tevékenységében való eligazodásra is.

14 Nincs lehetőségem arra, hogy a centenárium kapcsán akár az elmúlt évtized valamennyi eredményét felsoroljam. A miskolci múzeumból több kiváló néprajzos szakember új szolgálati helyre került, fiatalok jöttek, de egészében úgy érzem, hogy az intézmény a hazai etnográfia egyik fontos vidéki bázisa. A miskolci néprajzosok jelen vannak a magyar néprajztudomány különböző fórumain, többen tudományos minősítést szereztek, tevékenységük túlér a megye területén. Amikor a 100. éves évfordulón fejet hajtunk jeles elődeink eredményei előtt, magunknak és utódainknak csak azt kívánhatjuk, hogy legalább ennyi lehetőséget kapjon az intézmény a tevékenységéhez, s ilyen feltételeket tudjon biztosítani néprajzosai munkájához is, mint az elmúlt évtizedekben. Úgy vélem, hogy - hasonlóan a vidéki múzeumok többségéhez - a mai Herman Ottó Múzeumra és a ma itt tevékenykedőkre is igazak Móricz Zsigmond mondatai, amit az 1920-as Katona Judit-Viga Gyula (szerk.): Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Miskolc, 1996. 376 lap. A ruszin témájú előadások szövegét a Magyarországi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat külön is megjelentette. Vö. Hattinger Gábor-Viga Gyula (szerk.), Etnikum Kiadó, Budapest, 1997. 84 lap. 11 Legutóbb: Szabadfalvi József. Herman Ottó, a parlamenti képviselő. Officina Musei 5. Miskolc, 1996. 437 lap. 12 Lajos Árpád: A magyar nép játékai. Kriston Vízi József utószavával. Miskolc, 1997. 136 lap. 13 Bencsik János munkássága (Önéletrajz és bibliográfia). Miskolc, 1998.; Szabadfalvi József munkássága (Önéletrajz és bibliográfia). Miskolc, 1998. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok munkatársainak bibliográfiája 1. és 2. kötet. Sorozatszerkesztők: Veres László-Viga Gyula. Vö. még: Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok. Officina Musei 7. Miskolc, 1998. 300 lap. 14 Pl. Fügedi Márta: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Válogatott bibliográfia. Miskolc, 1992. 145 lap.