Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A FESTŐI, PÁVAPOMPÁS NÉPVISELET" Divatok a matyó népviseletben - a matyó viselet a divatban

Erdélyi Mici színésznő matyó öltözetben kézimunkát reklámoz (Tolnai Világlapja, 1930-as évek eleje) Medgyaszay Vilma, mint matyó menyecske Szép Ernő Mezőkövesd című költői játékában (a Súgólyuk című folyóirat címlapja) A népviseletbe beöltözve készített emlékfotó a matyó idegenforgalom egyik állandó és kedvelt „szolgáltatása" volt. Szokássá vált azonban, hogy a helyi intelligencia és a polgári rétegek is készíttettek magukról matyó viseletbe beöltözött képet. A népviselet ugyanakkor már a század elejétől ún. reprezentatív ajándék funkciót is betöltött. A Mezőkövesdre látogató jeles vendégek örömmel fogadták vagy maguk is vásároltak ilyet. Egy japán úr pl. az 1920-as években a kisfiának korozsmát és teljes viseletet vásárolt.

32 A matyó népviselet eredeti funkciójából egyre távolabb kerülve a magyar identitás egyfajta kifejezőjeként, valamint a népi kultúra kiemelt elemeinek nemzeti jelképpé és mintegy magyar védjeggyé emelkedése következtében számos szituációban „kulturális idézetként"

33 is szolgált, a magyarság reprezentatív vizuális megjelenítésére. 1929ben az Itáliában megrendezett magyar hónapról tudósítva a Nemzeti Újság ezt írja:

34 „A prefetto, a podesta, a comadan te del corpo d'armata társaságában egy szőkefejű, bájos fiatal magyar úriasszony, Thormandel Erna teljes matyó viseletben tündököl..." Amikor 1936-ban Londonban „Old Budapest" címmel magyar bált rendeztek, az esemény magyar karakterét szintén a matyósággal azonosították, hiszen a bál meghívóján és a plakátján is matyó viseletbe öltözött lány szerepelt, a rendezvényen résztvevő előkelő hölgyek is ez alkalomra tervezett matyó díszű estélyi ruhákat viseltek, s a Claridge 32 Tóth Kálmán újsággyűjteménye, HOM NA 4680. 33 Vö. Fejős Z, 1984. 34 Nemzeti Újság, 1929. május 3.