Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A FESTŐI, PÁVAPOMPÁS NÉPVISELET" Divatok a matyó népviseletben - a matyó viselet a divatban

Az Új Idők divatrovatából: Matyóhímzéses betét magyaros ruhára (1942. január 4.) Hotel igazgatójának kisfia matyó korozsmába öltözve mézeskalács szívvel köszöntötte a londoni polgármestert. 35 A matyó népviselet színpadi jelmezként, különböző művészeti műfajokban is a magyaros, népies figurák megjelenítésének kedvelt külső eszközévé vált. A két világháború között készült paraszti témájú magyar filmekben a magyar né­pet jellemző kosztümként egyfajta idealizált és egyoldalú nép- és faluábrázolás kelléké­vé lett ezzel egy konkrét népcsoport viselete. A mezőkövesdi származású Garamszeghy Sándor által 1920-ban készített Matyó­szerelem (Délibáb) című film e szempontból külön is tanulságos, jelmezei ugyanis nép­rajzilag még szinte teljesen hitelesnek tekinthetők. Egyrészt mert a szerző-rendező ténylegesen Mezőkövesden forgatta a filmet, másrészt pedig a szereplők jelentős része statisztaként saját magát jelenítette meg saját öltözetében. Szintén Mezőkövesden for­gatták a Hol van a kisködmön? című mesefilmet, jobbára ezt is amatőr szereplőkkel. E két „matyófilm", mint „viseleti képeskönyv" néprajzi sajátosságait Flórián Mária részletesen elemezte is. 36 Amikor Korda Sándor Hollywoodban a Sárga liliomot akarta megfilmesíteni, már az amerikai filmstúdióba rendelte a 200 matyó öltözetet Mezőkö­vesdről. 37 A stilizált matyó népviselet gyakori jelmez volt a népszínművekben, a népéletet megjelenítő színpadi játékokban is. Figyelemre méltó azonban, hogy a matyó népviselet a magyaros, népies miliő és karakterek jelzéseként még táncjátékokban, balettban, sőt revükben is fel-felbukkan jelmezként. A Színházi Elet 1925-ben tudósít arról, 38 hogy a párizsi Moulin Rouge rendezője, kosztüm- és díszlettervezője Mezőkövesdre is elláto­gat, mert új revüjébe 2-3 magyar miliőjű képet akar beilleszteni. 1933-ban mutatták be 35 Pesti Hírlap, 1936. nov. 26.; Pesti Napló, 1936. nov. 26. 36 Flórián M., 1992. 323-337. 37 Vö. Tóth Kálmán újságcikk-gyűjteménye, HOM NA 4680. és a filmbemutató plakátja (magántulajdon) 38 Színházi Élet, 1925. 33. sz. aug. 16-22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom