Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI
melynek, a rendőrség kezében van — hangsúlyozva azt, hogy a magyar nemzeti múzeumban jelenleg oly történelmi és becses kincsek rejlenek, melyeket veszedelemnek kitenni nem szabad, mindezeknél fogva a végleges szervezést hangsúlyozva, vagyok bátor a t. háznak elfogadás végett a következő határozati javaslatot ajánlani: (Olvassa.) „Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti múzeum, mely eredetileg csak könyvtár volt immár felállította és mőküdteti mindazokat az osztályokat, a melyek egy múzeum modem fogalmához tartoznak, u. m. 1. a könyvtárt; 2. a régiség és éremtárt; 3. az állattani osztályt; 4. az ásvány- földtani osztályt; 5. a füvészeti osztályt; tekintettel továbbá arra, hogy az 1802-ben kelt Széchenyi-féle alapító-levélben foglalt szervezési és szolgálati szabályzat, ugy az is a mely 1818-ban a nádor rendeletére készült s a mely még ma is érvényben van a nemzeti múzeum mai állapotának többé meg nem felel; és végül, tekintettel arra, hogy az egymás után keletkezett osztályokhoz kinevezett tisztviselőknek az állami tisztviselők sorában elfoglalt állása ugy rang mint nyugdíj tekintetében megállapítva nincs; küldjön ki a képviselőház kebeléből egy hetes bizottságot oly utasítással, hogy a bizottság a magyar nemzeti múzeum jelenlegi állapotát számba vegye s ehez képest tegyen indokolt javaslatot a magyar nemzeti múzeumnak mint immár állami intézetnek végleges szervezése iránt. Baross Gábor jegyző (Olvassa a határozati javaslatot, melyet beadnak; Herman Ottó, Szederkényi Nándor, Kada Elek, Madarász József, Szalay Imre, Hegedűs László, gr. Széchenyi Pál, Thaly Kálmán, Orbán Balázs, Gyurgyik Gyula, Degré Alajos, Irányi Dániel, Molnár Aladár, Gulner Gyula, Zsilinszky Mihály, Prileszky Tádé, Tors Kálmán, Jókai Mór, Miklós István, herczeg Szeremi Odescalchi Arthur, Vahrmann Mór, Csávossy Béla, Szathmáry Miklós, Bárczay Ödön, gr. Zichy Ágost, Baross Gábor, Andaházy Pál, Szeniczey Ödön, Péchy Jenő, Zsigmondy Vilmos, Schmerzing Tádé, Hclfy Ignácz, Madarász Jenő). 1878—81. 11. Interpelláció petróleum ügyben a belügyminiszterhez 1880. május 12. KN. 1878—1881. XIII. 198—199. [198] T. Ház! A legközelebbi napokban történt szerencsétlenség, melynek két emberélet esett áldozatául, melynek okozója a könnyen robbanó petroleum volt, arra indít, hogy t. ministerlelnök úrhoz minden hosszabb indokolás nélkül egy interpellatiót intézzek, melyet felolvasni bátorkodom (olvassa.) : Interpellatió a magyar kir. belügyminister úrhoz. „A könnyen robbanó petroleum által történt számos szerencsétlenség, mely annál nagyobb számmal fordul elő, minél általánosabbá válik a petroleummal való világítás, arra indít, hogy a kir. magyar belügyi minister úrhoz a következő kérdéseket intézzem. Köztudomású dolog, hogy újabb időben az észekamerikai Egyesült-Államokban fennálló petroleumbill rendelkezéseinek ellenére, miszerint csak oly petroleum bocsátható forgalomba, mely + 38°- 40° Cels. még nem fejt ki robbantó gázokat mégis oly petroleum is kerül a piaezra mely már 18° sőt 14° Celsius hőmérsék mellett explodál; köztudomású dolog továbbá, hogy ez ellen a veszedelem ellen, mely száz meg száz ezer család életének biztonságát szakadatlanul fenyegeti, az európai államok részint szigorú törvények, részint rendeletek által védekeznek, igy Anglia az 1861. évi augusztus 21-én kibocsátott petroleum acta, (the petroleum act), Németország az 1879. évi május 14-én hozott törvény által és minthogy már mostan dr. Wartha Vincze, műegyetemi tanár, a műegyetem laboratóriumában constatálta a kir. magyar természettudományi társulat ülésén nyilvánosan is kísérletileg megmutatta, hogy itt Budapesten s igy valószínűleg országszerte is oly petroleum kerül fogyasztásra, mely + 15°- 18° Celsius hőmérsék mellett, tehát már a kézmelegtől robban, mely petroleum az ország fővárosában csak az imént ismét két áldozatot követelt: Kérdem az igen t. minister úrtól: 1. Léteznek-e rendeletek, a melyek a könnyen robbanó petroleum árulását tiltják? 2. Ha ily rendeletek léteznek ki van megbízva azoknak végrehajtásával?