Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

3. Minthogy kétségbevonhatatlan tény, hogy a könnyen robbanó petroleum, a netán létező rendeletek daczára országszerte forgalomban van, kire tartozik az okozott szerencsétlenségekért a felelősség? 4. Szándékozik-e a belügyminister ur akár törvényhozás, akár rendeleti uton haladéktalanul arról gondoskodni, hogy a könnyen robbanó petroleum által okozható szerencsétlenségeknek eleje vétessék? 1878—81. 12 Tisza Kálmán válaszára reflektál Herman Ottó 1880. június 14. KN. 1878—1881. XIV. 274. [274] T. ház! Mindössze egy pár megjegyzés az, a mit az éppen hallott válaszra koczkáztatok. Én nem azért tettem meg interpellátiómat, hogy Magyarország belügyministerét felelőssé tegyem minden explodált petróleumlámpa miatt, hanem tettem azért, — noha én jól tudom, hogy egyes szerencsétlenségek bizonyos hatalom — körökben nem valami nagyon fontosaknak tekintetnek, én magam minden egyes polgárnak, legyen az a legkisebb, életbiztonságát oly fontosnak tartom, hogy akkor, mikor a végrehajtó hatalom az ő törvényes intézkedése által az életbiztonságot még jobban bitosíthatja, abban a törvényhozás elé tartozó esetet látok. Az igen t. belügyminister ur azt méltóztatott mondani, hogy létezik erre nézve rendelet, hálával fogadom, hogy még számát is megtudtam; de azt is mondja a t. ministerelnök ur, hogy nem lehet a hatóságot arra utasítani, hogy végtére minden boltban utána nézzen, hogy vájjon az állampolgároknak nem adatnak-e olyan veszélyes szerek a kezökbe, a melyeket ők megvizsgálni nem tudnak. Én, hivatkozom mindazokra, a kik a napisajtót figyelemmel kisérik, nemcsak a magyarországit, hanem a külföldit is, ott időről időre olvassuk, miszerint a hatóság részéről felülvizsgálat és ellenőrzés történik és minden esetben, midőn kiderül, hogy a kereskedő olyan szereket tart, melyek a fogyasztó közönségre nézve veszedelmesek, megbüntettetik, neve közhirré tétetik. Engem leginkább az ösztönzött interpellation! megtételére, noha én a budapesti napisajtót figyelemmel kísérem, — egy esetet sem tudok arra nézve, hogy a felügyelet ily tekintetben gyakoroltatik. Én különben nem azért szólaltam fel, hogy a feleletet tudomásul ne vegyem, noha az ellen kifogásom van; mindössze csak néhány megjegyzést koczkáztatva kijelentem, hogy a feleletet feltételesen tudomásul veszem és fenntartom magamnak, hogy adandó alkalommal indítványt tegyek ilyen ügyeknek törvényhozás utján való szabályozására, ugy miként ez minden művelt európai állam törvényhozásában meg is található. (Helyeslés a szélső balon.) 1878—81. 13. A Földtani Intézet támogatásáról 1880. november 25. KN. 1878—1881. XV. 182—183. [182] T. ház! Már a mult évi költségvetés alkalmával bátorságot vettem magamnak a földtani intézet rovatánál egy határozati javaslat benyújtására, a mire azon meggyőződés indított leginkább, miszerint kiválóan szivemen fekszik, hogy az annyira kisebbített és rágalmazott magyar tudományosság érdekében, kivált azokkal szemben, kiket nemzetiségi ellenszenv is ingerel ellenünk, mindazon művek, melyeket a magyar kutatók szellemi munkájuk legjavából eddig előállítottak kiadassanak, hogy mindazon roszindulattal szemben, melylyel oly gyakran találkoznunk kell, felmutassuk azokat, mit bizonyítékait annak, hogy a mit ránk fognak, nem egyéb, mint vagy roszindulat, vagy rágalom. A párisi világkiállításra minden civilizált nép elküldte a maga szakembereit, a kiállítás egyes osztályainak tanulmányozása céljából. Azon könyv, melyet kezeimben tartok, t. ház, egy igen előkelő német szakember műve, mely mű kiválólag geológiai dolgok megítélésével foglalkozik. Ezen könyv, mely szerzőjének szaktekintélyénél fogva jelenleg az összes tudományos világ kezében forog, a magyar tudományosságot s különösen geológiai törekvéseket valóban igazságtalanul itéli meg és fájdalom, a külföld ezen elterjedt könyv szerint itél. E könyv szerzője legmélyebb sajnálatát fejezi ki kiváltképen a fölött, hogy midőn az azelőtti időben a geológiai fölvételek összeségük szerint a monarchiát mintegy tömör egészet mutatták be, íme most annak legtömörebb, legösszefüggőbb