A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Takács Péter-Udvari István: Adalékok Torna vármegye vásárai és a vásározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez

Adalékok Torna vármegye vásárai és a vásározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez* Torna megye Magyarország egyik legkisebb nemesi vármegyéje volt a 18. század hetvenes éveiben. Mindössze két járásra tagozódott és 42 települést foglalt magába. Ezek közül a települések közül is mindössze 1 volt mezőváros: Torna. A többi falu. Ez a gyönyörű völgyekkel, lankás emelkedőkkel, alig járható, vagy éppen járhatatlan szorosokkal tarka hegyes vidék talán csak az erdőkben bővelkedett. Lakói, bár földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, a természetföldrajzi adottságok miatt kezdettől fogva rákényszerültek, hogy megélhetési okokból árut cseréljenek, fuvarozzanak, kézi és szekeres munkát vállaljanak, piacozzanak. Az önellátásnak ez a kényszere, földrajzi fekvésüknek pedig előnye teremtette meg azt a különös szerepkört, amit a megye lakossága magára vállalt: a Gömör és Szepes megyei manufaktúrák, bányák lakossága és Abaúj, Borsod vármegye szántó-vető térségei között közvetített termékcserét. Erdei, gyümölcsösei révén azonban a megye lakossága saját termékeit és háziipari készítményeit is piacra, vásárra vitte. Mielőtt azonban elmerülnénk a vásározás, piacozás és árucsere-közvetítés e tipikus rendi formájának vizsgálatába, néhány alapvető lakossági és természeti tényezőt fel kell villantanunk Torna vármegyéből. Acsádi Ignác vizsgálódásai során 1715-ben 35 településen 358 összeírt háztartást talált. Ezek közül 308 háztartás gazdája vallotta magát jobbágynak, 32 zsellérnek, 18 pedig taksásnak vagy szabadosnak. A 358 háztartásból az összeírás névanyagának elemzéséből szerzőnk azt a következtetést vonta le, hogy 342 háztartás magyar, 1 német, 15 szlovák és ruszin. Egy községben, Szöllösardón talált német és szláv háztartást a magyarok mellett, 6 községben pedig a magyarok mellett ruszin és szlovák lakosokat. 1720ban már 409 háztartást regisztráltak az összeírok 39 településen, de a 39 településből 9 pusztának, lakatlannak, vagy legalábbis adózók által nem lakottnak bizonyult. A 409 háztartásból ezúttal 66 nemesnek bizonyult, 25 taksásnak vagy szabadosnak, és csak 279 volt a jobbágyháztartás, 39 pedig zsellér. Ekkor Szöllösardón két család találtatott németnek, és 6 községben találtak az összeírok ruszin vagy szlovák háztartásokat. A 2 német háztartás mellett ekkor 16 volt a szlovák és ruszin háztartások száma (1715-ben csak 15). Az elmondottakat érdemes egy áttekintő táblázatba foglalnunk. Torna megye háztartásai a 18. század elején Zsellér háztartás Ebből Év Nemes Jobbágy Zsellér háztartás Taksás Összesen Magyar Szlovák Német Ruszin v. 1715 0 308 32 18 358 342 1 15 1720 66 279 39 25 409 391 2 16 *Ez a tanulmány része annak a kutatásnak, melyet az MTA Soros-Alapítvány támogatásával végzünk.