A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Takács Péter-Udvari István: Adalékok Torna vármegye vásárai és a vásározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez

Miközben az összeírt háztartások száma 14,25%-kal növekedett 5 év alatt, addig a lakosság használatában lévő föld ennél sokkal nagyobb mértékben. Míg 1715-ben csak 2260 köblös földet használtak a Torna megyei adózók, addig 1720-ban 4047 köblös után adóztak. A telki földek mellett 1715-ben 130,5 köblös irtványt, 1720-ban pedig 352,5 köblöst írtak össze. Hasonló arányban bővült a rét is. 1715-ben 445,5 kaszást vallottak be a lakosok, 1720-ban pedig 814,5 embervágót. A szőlő esetében még jelentősebb a változás: 1715-ben 885 kapást, 1720-ban 3048 kapást „szedtek rubrikába" a conscriptorok. 1715-ben egyetlen malmot sem rögzítettek, 1720-ban már 19-et. Öt esztendő alatt a rendi korszakban - a lakosság ilyen arányú változása mellett - a gazdálkodásban, föld-, rét- és szőlőhasználatban elképzelhetetlen ily mértékű változás. A szántó, rét és szőlő ilyen arányú növekedését alighanem az összeírok munkájának „pontosodásában", semmint a gyakorlatban lezajló változásban kell keresnünk, és az összeírás szempontjainak változásában. Ezt még akkor is meg kell állapítanunk, ha Acsády szerint 1720-ban 2031 kapás szőlő nemesek vagy extráneusok birtokában volt, tehát a lakosság ezekből csak kézi és szekeres munkája révén „gyarapodhatott"

1

. Amíg a gazdasági élet adatai ilyen szélsőségek között ingadoznak, az etnikai kép valóságosnak tűnik. Legalábbis a későbbi adatok erre engednek következtetni. A Lexicon Locorum . . . 1772-ben felvett adatai szerint 1772-ben Torna megyében 42 település volt, és a megye területe 2 járásra oszlott: a felső- és alsó járásra. A 42 településből: mezőváros: 1; falu: 41. Ekkor 6 községben volt római katolikus parochia, 3-ban görög katolikus, 10-ben pedig református. A többi község ezek filiái voltak. Tanított az egész megyében 11 tanító. Tisztán magyarnak találtatott: 27 község, magyar-szlovák: 7 község, magyar-német: 1 község, szlovák: 4 község, ruszin-szlovák: 2 község, szlovák-lengyel: 1 község. Az etnikai tarkaság növekedése, a szláv etnikum jelentős megnövekedése Torna megyében a 18. században zajló migrációról tanúskodik. Északról folyton húzódott délre a lakosság, keletről, északkeletről nyugatra, és a lengyelek megjelenése arról árulkodik, hogy esetleg már ekkor megkezdődött Lengyelországból az „átszivárgás" Magyarországra, bár még a Tornában 1772-ben talált lengyelek jöhettek Szepes megye lengyelek lakta falvaiból is.

2 Mint azt a Lexicon Locorum . . . tanúsítja, 1772-ben 42 település volt Torna megyében. Ennyiben hajtották végre az úrbérrendezést is 1772-1773-ban, amikor minden úrbéres közösség kilenc kérdőpontra adott feleletben vallott arról, hogyan élnek, mivel foglalkoznak, mely városokkal, mezővárosokkal tartják a kapcsolatot, hol találnak munkát, milyenek a természeti, termelési és megélhetési lehetőségek, adottságok a községben, mezővárosban. A jobbágyoknak minden esetben válaszolni kellett arra a kérdésre is, hogy az általuk megtermelt jav

v

ak fölöslegét hol értékesítik, a számukra szükséges eszközöket, szerszámokat hol szerzik be. E kérdés kapcsán fény derül a 18. század végének vásározási, piacozási lehetőségeire. Az eddigiek során több vármegye jobbágyvallomásait vizsgáltuk már meg ebből a szempontból.

3 Általános tapasztalatunk, hogy a regionális munkamegosztás, a külföldön értékesíthető áruk felvásárlása elég jelentős piaci, vásári központokat hoztak létre már a 18. század utolsó harmadára. Ez alól az általános jellemző alól kivétel Torna megye. Sem központja, sem külföldön értékesíthető fölöslege nincs, ugyanakkor maga is árucserére kényszerül két okból is: egyrészt fölösen termel gyümölcsöt, erdőrengetegei háziipari tevékenységre serkentik a lakosságot; másrészt földrajzi fekvésénél fogva a Torna megyeiek két egymástól távolabbi régió - az Alföld északi peremének és a gömöri, szepességi hegyes, ércekben gazdag bányászkodó, fémfeldolgozó lakossága termékeinek a közvetítését.

4 Torna megye 42 települése közül egynek volt csupán mezővárosi jogállása, Torná-