A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Paládi-Kovács Attila: Népi mondák és hiedelmek Szádvárról

2. kép. A Szádvár magaslata Szögliget felöl. A = Szádvár, B = Óvár szerencsés véletlenség juttatott volna nagy kincs birtokába, melyen lassanként uradalmakat vett és tekintélyessé emelte családját" [2]. ,,A hagyománynak annyi valóságalapja van — folytatja fejtegetését —, hogy IV. Béla 1243-ban Bebek Ferencznek és György fiának adományozta Berzétét, Pelsőczöt, Csetneket" [3]. A Szádvár építése furcsa körülmények között kezdődött.. A néphagyomány szerint Bebek az Óvár hegyet jelölte ki várépítésre. Hozzá is fogtak, de amit nappal az Óváron építettek, éjszaka az ördögök mindig áthordták a Szádvárra. Akkor Bebek is látta, hogy a Szádváron kell felépítenie az erősséget. Az Óváron (a Szádvárral átellenben fekvő alacsonyabb hegy) 60—70 éve még meg volt a fundamentum, kövek pedig ma is találhatók. Ezért kapta ez a hegy az Óvár nevet, s ezért hívják máig is így [4]. A Szádvárat az ördögök segítettek építeni. Azok ásták a várnak a mély kutat és azok csinálták az alagutakat is. A Szádvár a népi hiedelem szerint ugyanis alagúttal volt összekötve Szendrő, Pelsőc, Torna és Krasznahorka várával. „Bebeket nem lehetett megfogni. Hol itt, hol ott volt. A népek azt se látták, hogy merre jár, mert a föld alatt járt." Erősen tartja magát Szögligeten az a hagyomány is, hogy a katolikus templomot a csehek, a husziták építették. Ugyanis a Szádvár hosszú ideig az ő kezükön volt és ,,ők rendelkeztek itt a néppel sokáig". Kerek történeteket nem találtam a huszitákra vonatkozóan. A Szádvárhoz fűződnek a környéken az ún. „kincs mondák". A 96 éves Bobaly Jánosné meséli: „Egy vak koldus járt a faluban, mikor kicsi lányka voltam. Az mesélte az édesapám házában, hogy ők falazták be a kincseket a várban egy társával, aki azóta már meghalt. Utána megvakíttatták őket, nehogy megkeressék