Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)
lényegesen megváltoztatta a korábbi állattartási, s főleg a pásztorkodással kapcsolatos tradíciókat. A pásztoroktól gyűjtött anyagom zömét a már idősebb, többnyire nyugdíjas korban levő juhászoktól, kondásoktól és csordásoktól vettem magnetofonszalagra. A pásztordalok hátteréhez szükséges röviden utalnunk arra, hogy Gömörben elsősorban a juhászat nagy múltra nyúlik vissza. Az okleveles adatok tanúsága szerint már a 16. században az egész megye területén jelentős juhtenyésztés folyt. A juhászok nagyobb tömegben a murányi, a csetneki és a krasznahorkai uradalmakban éltek. Nagy juhtenyésztés folyt a Sajó-völgyben és a Száraz-völgyben, s más völgyek területén is szerte a megyében. Ennek fő oka volt, ill. ehhez nagy lehetőséget nyújtott az, hogy a 16. század folyamán a műveletlenül maradt földek legelőkké alakultak. A régi juhászat kialakulása és elterjedése Gömörben felveti a vlach pásztorokkal való kapcsolat kérdését. 70 Nemcsak a pásztorság múltjával, hanem a folklorisztikai tradícióval összefüggésben is tanulságos az idegen elemek vizsgálata, egyáltalában az, hogy a pásztorok szellemi kultúrájának általunk ismert alaprétegében kimutatható-e valamilyen kontinuitás a megelőző századok idegen, vlachnak nevezett pásztorkultúrájával. A juhászat mellett nagy múltja van a gömöri sertéstenyésztésnek is. Ezt azért is említjük, mert sok helyen a sertéseket a makkos erdőkben legeltették, ahonnan hónapok múltán hajtották haza, s így az ezen nyájakat őrző kondások sajátos helyet foglalnak el a pásztorok körében. A makkra hajtásról olvassuk egy múlt század eleji munkában: „A számos sertés jól hízik a bőven termesztett kukoritzától, és a Tsellénybe, a Bátkai, Rima Szombathi, Osgyáni és több más nagy erdőkben termeni szokott makktól (amellyekben egyszersmind sok gubatsot is szednek száraz esztendőkben)." 71 Elterjedt gyakorlat volt ez. A Gömörrel foglalkozó munkák többször 70 Az idevonatkozó adatokat 1. IIa Bálint: Gömör megye, I. A megye története 1773-ig. Budapest, 1976. 293-296.; A kapcsolódó terület pásztorkodásához, folklórjához 1. Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Debrecen, 1965. 71 Magda Pál: Magyar országnak és a' határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása. Pest, 1819. 370. 48
