Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

említik: „Jobb években, melyek nem oly ritkák, ezen erdőkben több ezer sertés hizlaltatik; oly években is, midőn a makktermés kevésbé sikerül, azon erdőkben nagy mennyiségű sertés táplálkozik az őszi hónapokon át, sőt egy ideig télen is, ha nem kemény. Makktermő években nagyszámú birka is tartatik, gyakran több hónapon át, a makkon részint az erdőben, részint az istállókban, mi kivált takarmányszűk években nagy előny."

72 Mindezekhez a recens hagyományból is számos példát említhetünk. Nem szükséges azonban a további részletek ismertetése. Voltaképpen azért idéztük a példákat, hogy pásztordalaink világához kerüljünk közelebb. Úgy gondolom, hogy a pásztorkodás múltjáról néhány villanásnyi adalék némi távlatot ad a dalokat őrző pásztorközösségek hagyományának a hátteréhez. A pásztordalok mellé méltán sorakoznak a betyárdalok. Két ok miatt is. A betyárdalok ismerői elsősorban a pásztorok, az ő hagyományukban őrződtek meg a legelevenebben, következésképpen leginkább a pásztori közösségekben énekelték a betyárdalokat. A másik ok: sok történet szól arról, hogy a pásztorok kapcsolatban álltak a betyárokkal, sőt több pásztor betyárrá vált. A betyárdalok legtöbb variánsa nemcsak Gömörben, hanem az egész palócföldön, sőt az egész magyar nyelvterületen ismeretes. A betyárdaloknak kevésbé van helyi vonatkozása. Sokkal több szálon kapcsolódnak a gömöri területekhez a betyárballadák, amelyekben nemcsak a palócok híres betyár-alakját, Vidróczkit, hanem számos kisebb betyárt, olykor név nélkül betyár-eseteket énekelnek meg. A betyárballadákat műfaji okok miatt külön csoportosítottuk, - így tették ezt a korábbi gyűjtemények is -, bár szeretném hangsúlyozni, hogy egy területről való általános kép kialakításához a dalokat és a balladákat egymás mellé kellene sorolni. Egyébként voltaképpen szétválasztjuk azt, ami a valóságban egymás mellett él, egymáshoz szorosan kapcsolódik és a dalolási alkalmakon funkcionálisan is azonos jelentőséggel együtt szerepel. A pásztorok nagyszámú betyártörténetet tudnak. Gyakran saját 72 Hunfalvy Pál: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest, 1867. 251-252.; Idevonatkozóan bőséges példákat 1. Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Debrecen, 1970. 4 Gömöri népdalok és népballadák 49